Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-29 / 31. szám

30. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ikoldal. szemrehányás s eladósodás nyer magának nap- ról-napra teret, — elvész a társadalom erkölcsi alapja s bekövetkezik a bomlás folyamata. Az ilyen viszonyok között élő polgárok tehát joggal várhatják a városi hatóságtól azt. hogy a meglevő erre vonatkozó rendszabályok­nak érvényt szerezzen s ha hiányosak — pó­tolja a hiányokat. Kellő felügyelet hiánya miatt ugyanis nap­nap mellett megtörténik, hogy mire a gazdasz- szony a piacra jut, már nem termelőtől szerzi meg a szükségletét, hanem egy másik közbe­ékelődő, talán még hozzá idegen haszonleső­nek fizet horribilis árat. Még a mérték tekin­tetében is az eladóra van utalva, mert hatósági mérő sehol sincs a piacon, pedig mennyi csa­lásnak lehetne elejét venni. — Szükség van a gyors és mielőbbi orvoslásra, állandó és kö­vetkezetes munkára, hogy a közönség legkivá­lóbb érdekét, a piaci árak mérséklését elér­hessük. Mi a magunk részéröl a kérdést úgy tartjuk megoldhatónak, hogy alakítandó volna egy bizottság. — A bizottságban helyett fog­lalnának részben városi tisztviselők, részben pedig tekintve a tisztviselők amúgy is túlságos elfoglaltságát, lelkes városi polgárok, akik ös- merik a helyi piac bajait, az előforduló visszaéléseket s e mellett találnának módot is a bajok orvoslására. Az igy megalakult közélel­mezési bizottság használhatna a legtöbbet a jó ügynek. Ennyit akartunk a levél kapcsán megem­líteni s egyben megnyitjuk lapunk hasábjait a nagykárolyi asszonyok véleményei számára. [lÉTRÖL-ftÉTRE. A párbaj igazságtalanságának egy ekla­táns példája zajlott le a az elmúlt héten a politika porondján. — Désy Zoltán ország­gyűlési képviselő, volt pénzügyminiszteri állam­titkár egy teljesen tárgyilagos, komoly poli­tikai beszédet mondott az országházban. Mint politikai beszédnek természetesen valamelyik párthoz kellett simulnia éspedig természetesen ahhoz, amelyiket a szónok politikai elveiként követ. — Nem igy fogta azonban ezt fel Pályi Ede a Budapesti Napló felelős szerkesztője, aki egy goromba, durva czikkben támadt neki a szónoknak és abban össze-vissza sértegette beszédéért. Párbajra került a sor. Kétszeri golyó­váltás után, melyek közül Désy egyik golyója a Pályi térde mellett furodott a falba, kardra mentek; a kardpárbajban a sértegető újság­író győzött: levágta a Désy fülét és egy ha­talmas vágást húzott az arczár. A felháborodott közvélemény teljes m a sebesült képviselő pártján van és szívesebben vette volna, ha az ő golyója fúrta volna át a kötekedő Pályi térdét. És ez is lett volna az igazság. Nem élünk abban a világban, amikor mindent csak karddal, vagy pisztolylyal lehet elintézni. Nem mondjuk teljesen mellőzhető- nek, vagy feleslegesnek ezt az intézményt, de a vak sorsnak dobni oda ítélethozatalra egy olyan ügyet, amelyben a napnál fényesebben csak az egyik fél oldalán van az igazság, mig a másik szemmelláthatólag bűnös, egy bolond ólomgolyóra, vagy véletlen kardcsapásra bízni olyan dolog elintézét, ami a legkomolyabb közügy, — ez már a lovagiasság intézményé­nek aggasztó elfajulása. Hiszen igy terrorizálni lehet mindenkit. A birót, a felebbvalót, az újságírót, a politikust és mindenkit, akinek az ábrázala nem tetszik egy krakélernek. — Az ilyenekkel nem lovagias utón, hanem sokkal kurtábban és még sokkal furcsábban lehetne és kellene elbánni . . . * Ezekben a rekkenő kánikulai napokban egy idegenből idekerült ismerősöm azzal állí­tott elém, hogy vezessem az uszodába, mert mit is csinálhat az ember Nagykárolyban egyebet ? Zavarba jöttem. Uszoda ? Ismeretlen foga­lom. Úgy hírből ismerjük, halottunk rólaegyet- mást, sőt vannak boldog emberek, akik voltak is már olyan városban, ahol van hasonló intézmény, a nagykárolyi benszülöttek zöme azonban, akik tudniillik ide vannak kötve és nem mehetnek sehova, azok azt sem tudják, hogy kanállal, vagy villával szokták azt fogyasztani. Az ismerősömnek megesett a szive raj­tam és megmagyarázta, hogy mi az az uszoda és hogy milyen jó volna, ha Nagykárolyban is lenne ilyes valami. — Hát bizony jó lenne, ha lenne, gon­doltam magamban és kezdtem drukkolni a nagy igényű jövevény miatt. Féltem, hogy még magasabbra csigázza az igényeit és meg­kérdezi, hogy mikor szokták locsolni a város utczáit, vagy mikor söprik le az ott felhal­mozódó szemetet; féltem, hogy megkérdezi, hogyan védekezünk az irtózatos por ellen, amely átlengi a legelrejtettebb zugot; féltem, hogy megkérdi, miért nem csatornázzuk a vá­rost és hogy kérdezni fog még sok-sok ha­sonló nagy dolgot, amikre én majd sehogy sem tudok majd megfelelni. Úgy féltem, hogy az egyik utczasarkon szép csendesen elillan­tam tőle és menekülésem közben belefordul­tam a főutca környékén egy olyan szemét­rakásba, hogy mai napig sem tudom, hogyan evickéltem ki belőle . . . Gamma. A szatmári jubiláris kiállítás. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület ez évi szeptember hó 21 — október 2-a közötti napokon Szatmáron ötvenéves fennállásának év­fordulója alkalmából a földmivelésügyi és keres­kedelemügyi minisztériumok, valamint a Magyar­gazdaszövetség, az OMGE és G. E. 0. Sz. tá­mogatásával általános gazdasági és ipari kálli- tást rendez. A kiállítás a szatmári Kossuth-kertben lesz, hol a kiállított tárgyak 10 erre a célra épített pavillonban találnak elhelyezést. A csarnokok'építéséhez már hozzá fogtak s a bejelentések oly tömegesen érkeztek be a kiállítás igazgatóságához, hogy a pavillonokat a tervezettnél nagyobb méretekben kell fel­építeni. Különösen ki kell emelnünk a kiállításnak bányászati, valamint erdészeti és vadászati cso­portját, melyben a nagybányai európai hirü aranybányák és Szatmár vármegye kiterjedt s vadban dús erdei fogják termékeikkel a Magyar alföldről ide jövő közönséget gyönyörködtetni. Az ipari, háziipari, mezőgazdasági, állat- tenyésztési, gyümölcsészeti, kertészeti csoportok pedig erős tanúbizonyságot fognak tenni arról, hogy Szatmár vármegye gazdasági és ipari kul­turája mennyit fejlődött az elmúlt ötven év alatt. Érdekes és kulturális szempontból tanul­ságos lesz az ecsedi láp lecsapoló társulat kiál­lítása, mely domborművű térképeken mutatja be az ecsedi lápot hajdan és most. A kiállítás tartama alatt és helyén szep­tember >:8-án a Magyargazdaszövetség nagy­gyűlést s október 1-én pedig a Vidéki Pénz­intézetek Országos Szövetsége kongresszust tart. Ugyancsak a kiállítással egyidejűleg fognak megtartatni a Szatmárvármegyei lóversenyek. A kiállítás gép, baromfi és házinyul cso­portja országos jellegűnek van tervezve. A gépgyárosok legelőkelőbbjei jelentették be eddig részvételüket, s igy a Baromfitenyész­tők Orzágos Egyesülete, mint a Házinyultenyész- tők Országos Szövetsége a rendezésben tevékeny részt vesznek. A kiállítás iránt gazda, iparos és gyári körökben élénk érdeklődés mutatkozik s Szatmár- vármegve egész társadalma fáradozik a siker érdekében. Fizessünk elő a „Nagykároly és Érmellék“-re. Lapunk előfizetési ára. Egész évre . 8 K Félévre * „ Negyedévre 9 HÍREK. NAPTÁR. Julius 29-éig, vagyis még a mai napig megte­kinthető a nagykárolyi esküdtek alaplajstroma a pol­gármesteri hivatalban; ugyanezen idő alatt felszólalás adható be; a szintén kifüggesztett felszólalásokra vo­natkozó észrevételek pedig további 8 nap alatt, vagy julius 29-étől augusztus 6-áig tehetők meg. Julius 29-én és 30-án este 8 és fél órakor mozi a színházban. Julius 29-én : az újonnan rendszeresített aranyos- medgyesi állás pályázata lejár. Julius 30-án délután: a Nagykárolyi Kossuth- aszfaltársaság kugliversenye Kinczler Frigyes vendég­lőjében. Julius 30-án délután: a Protestáns Társaskör kugliversenye a kör helyiségeiben. Augusztus 1-én és másodikén este 8 és fél óra­kor : férfi-estély az Apolló-mozgóban. Augusztus 6-án este 8 órakor a Nagykárolyi Pro­testáns Társaskör műsorral egybekötött tánczvigalma a kör helyiségeiben. Augusztus 6-án este 8 órakor : akaplonyi tanuló ifjúság jótékonyczélu zártkörű tánczvigalma Kaplonyban, a Nagyvendéglőben. Augusztus 11-én d. e. 10 órakor vármegyei tör­vényhatósági bizottsági rendkívüli közgyűlés a várme­gyeháza nagytermében. Augusztus 11-én a kismajtényi postaügynökségre hirdetett pályázat lejár. Augusztus 12-én : Szatmárvármegye árvaszékénél hirdetett irottárnoki állás pályázata lejár. Augusztus 15-én a mezőpetrii aljegyzői állás pá­lyázata lejár. Augusztus 20-án d. e. 10 órakor: Nagykároly város képvi előtestületnek nyári rendes közgyűlése. Augusztus 20-án: a Szatmármegyei Tűzoltó Szövetség nagygyűlése Nagybányán. Augusztus 20-án d. u. 3 órakor: Népünnepély a Lövölde-kertben. Augusztus 26-án d. u. 5 órakor: a Nagykárolyi Atlétikai Klub közgyűlése a Fény-utcai sporttelepen. Augusztus 28-án: a szatmári kir. törvényszék, járásbíróság, ügyészség és fogház fűtésére az 1912-ik évben szükségeit 707 köbméter tűzifa árlejtési határ­ideje lejár. Augusztus 30-án az érendrédi körvosi állás pá­lyázata lejár. Szeptember 21-étől — október 2-áig: a Szatmár­megyei Gazdasági Egyesület kiállítása Szatmáron. Az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja szives tudomására hozza n. é. vevő közönségnek, hogy Nagykárolyban, gróf Károlyi György-tér 10. szám alatti üzlethelyiségében kizárólag saját készítésű férfi, női és gyermek cipőkből box, sevró bőrből készítve — dúsan felszerelt raktárt tart. Mérték szerinti megrendeléseket elfogad úgy helyben mint vidékre mindennemű cipők és csizmákra. Javításokra különös gond fordittatik. Elv: jó munka, szolid és pontos kiszolgálás! Szives pártfogást kér tisztelettel: az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja.

Next

/
Thumbnails
Contents