Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-29 / 31. szám
30. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ikoldal. szemrehányás s eladósodás nyer magának nap- ról-napra teret, — elvész a társadalom erkölcsi alapja s bekövetkezik a bomlás folyamata. Az ilyen viszonyok között élő polgárok tehát joggal várhatják a városi hatóságtól azt. hogy a meglevő erre vonatkozó rendszabályoknak érvényt szerezzen s ha hiányosak — pótolja a hiányokat. Kellő felügyelet hiánya miatt ugyanis napnap mellett megtörténik, hogy mire a gazdasz- szony a piacra jut, már nem termelőtől szerzi meg a szükségletét, hanem egy másik közbeékelődő, talán még hozzá idegen haszonlesőnek fizet horribilis árat. Még a mérték tekintetében is az eladóra van utalva, mert hatósági mérő sehol sincs a piacon, pedig mennyi csalásnak lehetne elejét venni. — Szükség van a gyors és mielőbbi orvoslásra, állandó és következetes munkára, hogy a közönség legkiválóbb érdekét, a piaci árak mérséklését elérhessük. Mi a magunk részéröl a kérdést úgy tartjuk megoldhatónak, hogy alakítandó volna egy bizottság. — A bizottságban helyett foglalnának részben városi tisztviselők, részben pedig tekintve a tisztviselők amúgy is túlságos elfoglaltságát, lelkes városi polgárok, akik ös- merik a helyi piac bajait, az előforduló visszaéléseket s e mellett találnának módot is a bajok orvoslására. Az igy megalakult közélelmezési bizottság használhatna a legtöbbet a jó ügynek. Ennyit akartunk a levél kapcsán megemlíteni s egyben megnyitjuk lapunk hasábjait a nagykárolyi asszonyok véleményei számára. [lÉTRÖL-ftÉTRE. A párbaj igazságtalanságának egy eklatáns példája zajlott le a az elmúlt héten a politika porondján. — Désy Zoltán országgyűlési képviselő, volt pénzügyminiszteri államtitkár egy teljesen tárgyilagos, komoly politikai beszédet mondott az országházban. Mint politikai beszédnek természetesen valamelyik párthoz kellett simulnia éspedig természetesen ahhoz, amelyiket a szónok politikai elveiként követ. — Nem igy fogta azonban ezt fel Pályi Ede a Budapesti Napló felelős szerkesztője, aki egy goromba, durva czikkben támadt neki a szónoknak és abban össze-vissza sértegette beszédéért. Párbajra került a sor. Kétszeri golyóváltás után, melyek közül Désy egyik golyója a Pályi térde mellett furodott a falba, kardra mentek; a kardpárbajban a sértegető újságíró győzött: levágta a Désy fülét és egy hatalmas vágást húzott az arczár. A felháborodott közvélemény teljes m a sebesült képviselő pártján van és szívesebben vette volna, ha az ő golyója fúrta volna át a kötekedő Pályi térdét. És ez is lett volna az igazság. Nem élünk abban a világban, amikor mindent csak karddal, vagy pisztolylyal lehet elintézni. Nem mondjuk teljesen mellőzhető- nek, vagy feleslegesnek ezt az intézményt, de a vak sorsnak dobni oda ítélethozatalra egy olyan ügyet, amelyben a napnál fényesebben csak az egyik fél oldalán van az igazság, mig a másik szemmelláthatólag bűnös, egy bolond ólomgolyóra, vagy véletlen kardcsapásra bízni olyan dolog elintézét, ami a legkomolyabb közügy, — ez már a lovagiasság intézményének aggasztó elfajulása. Hiszen igy terrorizálni lehet mindenkit. A birót, a felebbvalót, az újságírót, a politikust és mindenkit, akinek az ábrázala nem tetszik egy krakélernek. — Az ilyenekkel nem lovagias utón, hanem sokkal kurtábban és még sokkal furcsábban lehetne és kellene elbánni . . . * Ezekben a rekkenő kánikulai napokban egy idegenből idekerült ismerősöm azzal állított elém, hogy vezessem az uszodába, mert mit is csinálhat az ember Nagykárolyban egyebet ? Zavarba jöttem. Uszoda ? Ismeretlen fogalom. Úgy hírből ismerjük, halottunk rólaegyet- mást, sőt vannak boldog emberek, akik voltak is már olyan városban, ahol van hasonló intézmény, a nagykárolyi benszülöttek zöme azonban, akik tudniillik ide vannak kötve és nem mehetnek sehova, azok azt sem tudják, hogy kanállal, vagy villával szokták azt fogyasztani. Az ismerősömnek megesett a szive rajtam és megmagyarázta, hogy mi az az uszoda és hogy milyen jó volna, ha Nagykárolyban is lenne ilyes valami. — Hát bizony jó lenne, ha lenne, gondoltam magamban és kezdtem drukkolni a nagy igényű jövevény miatt. Féltem, hogy még magasabbra csigázza az igényeit és megkérdezi, hogy mikor szokták locsolni a város utczáit, vagy mikor söprik le az ott felhalmozódó szemetet; féltem, hogy megkérdezi, hogyan védekezünk az irtózatos por ellen, amely átlengi a legelrejtettebb zugot; féltem, hogy megkérdi, miért nem csatornázzuk a várost és hogy kérdezni fog még sok-sok hasonló nagy dolgot, amikre én majd sehogy sem tudok majd megfelelni. Úgy féltem, hogy az egyik utczasarkon szép csendesen elillantam tőle és menekülésem közben belefordultam a főutca környékén egy olyan szemétrakásba, hogy mai napig sem tudom, hogyan evickéltem ki belőle . . . Gamma. A szatmári jubiláris kiállítás. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület ez évi szeptember hó 21 — október 2-a közötti napokon Szatmáron ötvenéves fennállásának évfordulója alkalmából a földmivelésügyi és kereskedelemügyi minisztériumok, valamint a Magyargazdaszövetség, az OMGE és G. E. 0. Sz. támogatásával általános gazdasági és ipari kálli- tást rendez. A kiállítás a szatmári Kossuth-kertben lesz, hol a kiállított tárgyak 10 erre a célra épített pavillonban találnak elhelyezést. A csarnokok'építéséhez már hozzá fogtak s a bejelentések oly tömegesen érkeztek be a kiállítás igazgatóságához, hogy a pavillonokat a tervezettnél nagyobb méretekben kell felépíteni. Különösen ki kell emelnünk a kiállításnak bányászati, valamint erdészeti és vadászati csoportját, melyben a nagybányai európai hirü aranybányák és Szatmár vármegye kiterjedt s vadban dús erdei fogják termékeikkel a Magyar alföldről ide jövő közönséget gyönyörködtetni. Az ipari, háziipari, mezőgazdasági, állat- tenyésztési, gyümölcsészeti, kertészeti csoportok pedig erős tanúbizonyságot fognak tenni arról, hogy Szatmár vármegye gazdasági és ipari kulturája mennyit fejlődött az elmúlt ötven év alatt. Érdekes és kulturális szempontból tanulságos lesz az ecsedi láp lecsapoló társulat kiállítása, mely domborművű térképeken mutatja be az ecsedi lápot hajdan és most. A kiállítás tartama alatt és helyén szeptember >:8-án a Magyargazdaszövetség nagygyűlést s október 1-én pedig a Vidéki Pénzintézetek Országos Szövetsége kongresszust tart. Ugyancsak a kiállítással egyidejűleg fognak megtartatni a Szatmárvármegyei lóversenyek. A kiállítás gép, baromfi és házinyul csoportja országos jellegűnek van tervezve. A gépgyárosok legelőkelőbbjei jelentették be eddig részvételüket, s igy a Baromfitenyésztők Orzágos Egyesülete, mint a Házinyultenyész- tők Országos Szövetsége a rendezésben tevékeny részt vesznek. A kiállítás iránt gazda, iparos és gyári körökben élénk érdeklődés mutatkozik s Szatmár- vármegve egész társadalma fáradozik a siker érdekében. Fizessünk elő a „Nagykároly és Érmellék“-re. Lapunk előfizetési ára. Egész évre . 8 K Félévre * „ Negyedévre 9 HÍREK. NAPTÁR. Julius 29-éig, vagyis még a mai napig megtekinthető a nagykárolyi esküdtek alaplajstroma a polgármesteri hivatalban; ugyanezen idő alatt felszólalás adható be; a szintén kifüggesztett felszólalásokra vonatkozó észrevételek pedig további 8 nap alatt, vagy julius 29-étől augusztus 6-áig tehetők meg. Julius 29-én és 30-án este 8 és fél órakor mozi a színházban. Julius 29-én : az újonnan rendszeresített aranyos- medgyesi állás pályázata lejár. Julius 30-án délután: a Nagykárolyi Kossuth- aszfaltársaság kugliversenye Kinczler Frigyes vendéglőjében. Julius 30-án délután: a Protestáns Társaskör kugliversenye a kör helyiségeiben. Augusztus 1-én és másodikén este 8 és fél órakor : férfi-estély az Apolló-mozgóban. Augusztus 6-án este 8 órakor a Nagykárolyi Protestáns Társaskör műsorral egybekötött tánczvigalma a kör helyiségeiben. Augusztus 6-án este 8 órakor : akaplonyi tanuló ifjúság jótékonyczélu zártkörű tánczvigalma Kaplonyban, a Nagyvendéglőben. Augusztus 11-én d. e. 10 órakor vármegyei törvényhatósági bizottsági rendkívüli közgyűlés a vármegyeháza nagytermében. Augusztus 11-én a kismajtényi postaügynökségre hirdetett pályázat lejár. Augusztus 12-én : Szatmárvármegye árvaszékénél hirdetett irottárnoki állás pályázata lejár. Augusztus 15-én a mezőpetrii aljegyzői állás pályázata lejár. Augusztus 20-án d. e. 10 órakor: Nagykároly város képvi előtestületnek nyári rendes közgyűlése. Augusztus 20-án: a Szatmármegyei Tűzoltó Szövetség nagygyűlése Nagybányán. Augusztus 20-án d. u. 3 órakor: Népünnepély a Lövölde-kertben. Augusztus 26-án d. u. 5 órakor: a Nagykárolyi Atlétikai Klub közgyűlése a Fény-utcai sporttelepen. Augusztus 28-án: a szatmári kir. törvényszék, járásbíróság, ügyészség és fogház fűtésére az 1912-ik évben szükségeit 707 köbméter tűzifa árlejtési határideje lejár. Augusztus 30-án az érendrédi körvosi állás pályázata lejár. Szeptember 21-étől — október 2-áig: a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület kiállítása Szatmáron. Az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja szives tudomására hozza n. é. vevő közönségnek, hogy Nagykárolyban, gróf Károlyi György-tér 10. szám alatti üzlethelyiségében kizárólag saját készítésű férfi, női és gyermek cipőkből box, sevró bőrből készítve — dúsan felszerelt raktárt tart. Mérték szerinti megrendeléseket elfogad úgy helyben mint vidékre mindennemű cipők és csizmákra. Javításokra különös gond fordittatik. Elv: jó munka, szolid és pontos kiszolgálás! Szives pártfogást kér tisztelettel: az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja.
