Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-22 / 30. szám
28. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 7-ik oldal. ÉRMELLÉK. Lidércznyomás. Lidércznyomás ül Érmihályfalva városán : nem képes fejlődni. Pedig a fej- lődhetés minden kellékével rendelkezik: a magyar királyi államvasutak fővonalán, egy hires és gazdag bortermő vidék tengelyében fekszik, összekötve a bihar h. é. vasutak által Nagyváraddal és ez utón az egész nagy magyar Alfölddel, valamint Székelyhidon át Sarmasággal és ezzel az egész Szilágysággal. Lakosainak nagy része üzleti szellemű, vállalkozásra hajlandó egyénékből áll. Sok pénzintézete van, amelyek hivatásuk magaslatán állanak és nemcsak a részvényesek érdekeinek egyoldalú szem előtt tartásával intézik ügyeiket, hanem az Érmellék ipara, kereskedelme és mezőgazdasága fellendítése érdekében is hathatósan közreműködnek. Innét van az, hogy aránylag több virágzó gyár és iparvállalat van Érmihályfajván, mint más nagyobb lakossággal biró és előrehaladott városban. A város azonban mindezek dacára, mint ilyen egyáltalán nem fejlődik. Köz- intézmények egyáltalán nem létesülnek. A kormány és vármegyénk mostoha gyermeke ezen a fejlődhetés minden belső atributumával biró város. Azok, akik ezen tény okát kutatják, azt abban a szerencsétlen viszonyban vélik feltalálni, amelyben Érmihályfalva Székely- hiddal a képviselőválasztás tekintetében van. Tény az, hogy ez ideig csaknem mindig Székelyhid és környéke jelöltjét választotta meg a kerület képviselőnek, — ez részint hálából a megválasztásáért, részint számításból a jövő választásra való tekintettel nem mert és nem akart semmit se tenni az érmihályfalvai jogos közérdekek előmozdítása céljából, nehogy székelyhídi érdekeket sértsen. így aztán az érmihályfalvai közérdek annyira elhanyagolt, hogy évek önzetlen és szívós munkája kell ahhoz, hogy ez a mulasztás helyreállittassék. A helyzet a legutóbbi képviselőválasztás alkalmával megváltozott. A választáson Érmihályfalva jelöltje győzött, akiről tudjuk, hogy lelkes, fáradhatatlan bajnoka az érmihályfalvai érdekeknek és ennek dacára mit látunk? Látjuk azt, hogy minden a régiben marad, mert a községi elöljáróság a község fejlesztése érdekében a képviselőt magára hagyja, nem támogatja őt teljes eréllyel és igy a kíván eredmény természetesen elmarad. Úgy a közjegyzőség, mint a járásbíróság felállítása késik. Pedig a közjegyzőség felállítása az állam anyagi erejét igénybe nem veszi, a városnak pedig múlhatatlanul szüksége van reá. Egyelőre legalább ennek felállítását kellene az elöljáróságnak szorgalmaznia. Félévvel ezelőtt e lap hasábjain ajánlottuk, hogy írjon fel a képviselőtestület az igazságügyminiszterhez e tárgyban és még mindig nem irt fel. Pedig akkor politikailag szélcsendes idők voltak, valószínűleg lett is volna foganatja a feliratnak. Az elöljáróság azonban nem zavartatja magát, nem látja szükségét annak, hogy a jelzett irányban a város érdekében valamit tegyen, igy nem is tett a képviselőtestületnek ez irányban‘előterjesztést. Több elevenséget, lelkesedést, agilitást kérünk a községi elöljáróságtól a községi ügyek szolgálatában és akkor — hisszük meg lesz az eredmény is — mert nem helyes dolog, mindent a képviselőtől várni, a községi elöljáróságnak is meg kell tenni a kötelességét, mert elleneseiben elmarad a kívánt siker. A következő sorok közlésére kérettünk fel: A „Közérdek“ 27-iki számában „Ruszkai Eleket elitélték“ cim alatt egy valótlanságokkal fűszerezett cikket közölt. A cikkre a következő megjegyzésein van: 1. Kovács János rem községi alkalmazott, hanem a főjegyző ur pártfogoltja. 2. Amit a képviselőtestületi gyűlésen mondtam, azt a tárgyaláson nem tagadtam le, igy a beidézett tanuk kihallgatása feleslegessé vált. 3. Az ítélet ellen azért fellebbeztem, mert a valódiság bizonyítását nem engedték meg, azzal az indokolással, hogy ha állításom beiga- zoltatik, Kovács János mint családos ember igen meg volna gyalázva és családja körében békétlenség okoztatnék. Kérem b. lapjában Jielyreigazitó soraimnak helyt adni. Teljes tisztelettel Rússkai Elek, községi árvagyáni. HÍREK. Műkedvelői előadás. Változatos programme nagyszabású műkedvelői előadást tart a jövő hó 20-án az érmihályfalvai hitközség. Az előadás tiszta jövedelme a róm. kath. templom javára fordittatik. A rendezőség mindent elkövet, hogy az előadás úgy erkölcsi mint anyagi tekintetben a nemes célhoz képest sikerüljön. Ajánljuk a jótékonycélu előadást a nagyközönség szives figyelmébe. — Az előadás a Nemzeti szálloda nagytermében lesz megtartva, részletes programmal legközelebb szolgálunk. Hirtelen halál. Kulcsár Sándor székelyhídi lakos javakorabeli férfiút f. hó 15-én sziv- szélhüdés érte és azonnal meghalt. Felesége, öreg édesanyja, egyetlen gyermeke és a nagyszámú rokonság gyászolja. Székelyhid városa derék, takarékos polgárát vesztette el az elhunytban s a gyászoló hozzátartozói iránt városszerte nagy részvét nyilvánul meg. Becsapott gazda. Hetesnek állt be Za- hari Péter álmosdi napszámos Szentes Antal vendéglőshöz. Előlegképen kérte gazdáját, hogy csináltasson neki ruhát, mivel teljesen le van rongyolódva s emberek közzé is alig mehet, Szentes bízva a hetes becsületességében el is készíttette a ruhát, ámde szörnyen becsapódott, mert alighogy elkészült a ruha, Péter odább állott s elvitte a drága előlegét is. Szülei lakásán találták meg a csendőrök az uj ruhát, ellene lopás miatt feljelentést tettek. Vérvád. A vérvád minden esztendőben hol itt, hol amott üti fel a fejét. Most Székelyhidon a sor. Deutch József székelyhídi órásmestert és családját a napokban a környékbeli románok avval gyanúsították, hogy egy parasztasszony- eltűnt kis leányát ők tették el láb alól. Deutsch hiába mentegetődzött, nem használt semmi s a parasztok mindinkább fenyegetőbben léptek fel. A veszély nagyobbodását látván a család, menekülni igyekezett a faluból, de ebben meg lettek akadályozva. Három napig étlen-szomjan a pincében húzódtak meg s ezen idő alatt a hatóság semmit sem tett érdekükben. A csendőrség neszét véve a dolognak kiszabadiiotta a szorongatott családott. kinek ártatlansága a mai napon ki is tűnt, mert az elveszettnek hitt kis leány egy közeli rokonánál volt a szomszédos tanyán. Tűz Szalacson. Török József szalacsi női és férfi divatáru üzletében a múlt héten tűz ütött ki. A tűz a bolthelyiségben keletkezett s csakhammar az egész üzlet lángba borult. Csak nagy nehezen tudott a tűzoltóság gátat vetni a pusztító elemnek. A tűz oka ismeretlen, kiderítésére az eljárás megindult. A sógorok Sógorság, komaság nem nagy rokonság, mondja a magyar közmondás. Áté- rezték ennek igazságát Hirgel Járos és Koszta Péter bodonos községi lakosok, akik mellesleg szólva sógorok, de az egésznapi pálinkázás elfelejtette velük a gyöngéd sógorsági köteléket. Valami csekélységen összeszólalkoztak s igyekeztek egymást kézzelfogható bizonyítékokkal meggyőzni. Sőt a nagyobb nyomaték kedvéért Koszta Péter fejszét ragadott és Hirgelt fején és arcán úgy megsimogata a könnyű eszközzel hogy az hetekig nyomhatja az ágyat. Az orvos 20 napon túl gyógyuló sérülést állapított meg. A büntető eljárás megindult. Gyújtogató gyermek. A szülői gondatlanság csaknem súlyos szerencsétlenségnek lett ismét okozója Nagyiétán egy 9 éves gyermek gyufához jutott s mint a gyerekek szoktak azzal játszani kezdett, gyönyörködött a meggyuj- tott gyufalángjának lobogásában. Majd elment Gyerman Tivadar udvarára s ott ismételgette az öt szórakoztató látványosságot. Közben azonban körmét is megpörkölhette, mert az égő gyufát a szalmába dobta, amitől az csakhamar tüzet fogott. Szerencse, hogy még idejekorán észrevették s az összefutott szomszédok és az ügyes tűzoltóság gyors megjelenése elejét vette a nagyobb bajnak s igy Gyerman Tivadar csekély kárt szenvedett. Cigányok verekedése. Az elmúlt heti vasára.: az alkudozás hevében összetűztek a vásárra bejött környékbeli cigányok. A pis- kolti hírhedt Szőcsiek S/rándi Antal nagycseri czigányt fütykösökkel annyira elverték, hogy alighanem életével fizeti meg a virtuskodást. A csendőrök beszállították a verekedő piskolti morékat. Megharapta a kutya. Schvarcz Frigyes székelyhídi járási kir. állatorvos Érköbőlkuton egy szentbernáthegyi kutyát vizsgált. A kutya ugylátszik nem tudta beleélni magát a kölönös helyzetbe, félreértette az orvos mozdulatait s feldühödvén az orvost arcán megharapta. Csak nagynehezen lehetett a neki vadult állatot meg- fékeyni s az orvost kellemetlen helyzetéből kiszabadítani. A hivatása teljesítésében súlyos sérüléseket szenvedett orvos iránt általános a részvét.
