Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-22 / 30. szám
II. évfolyam. Nagykároly, 1911. julius 22. 30. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: agykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) Hirdetések szintén ott vétetnek fel. i#s- Nyilttér sora 50 fillér. Rendőrség és tűzoltóság. (Vk) Demidor Ignác nagykárolyi rendőrkapitány, úgyis mint tüzoltófőpa- rancsnok ellen a Gulácsy Tibor vármegyei árvaszéki ülnök házánál f. hó 13-án délben kiütött tüzeset alkalmából fegyelmi vizsgálat rendeltetett el. E ténnyel magával e helyen foglalkozni nem kívánunk, csak konstatálni kívánjuk, hogy a rendőrség és tűzoltói intézmény esetleges hibáiért nem lehet kizárólag Demidor Ignác rendőrkapitányt felelőssé tenni. Demidor Ignácnak, mint minden rendőrkapitánynak sok ellensége van. Azt azonban el kell mindenkinek ismerni, hogy feltétlenül tisztességes hivatalnok és hogy a legjobb akarattal igyekszik az állásával járó kötelességeinek megfelelni. Az eszközök azonban, amelyek rendelkezésére állanak rendkívül szerények, igy az eredmény sem lehet tökéletes. Több Ízben tett előterjesztést a rendőrség és tűzoltóság tökéletesítése és fejlesztése érdekében a városi képviselő- testülethez, de a város mostoha anyagi viszonyai nem engedték meg azt, hogy a képviselőtestület a rendőrkapitány mindenki által helyesnek talált előterjesztéseit megvalósíthassa. A rendőrlegénységnek a város lakosságához és különösen a nagy területéhez aránylag rendkívül kicsiny száma s a rendőrlegénységnek a mostani Főszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: i Föinunkatárs: DR. GÓZNER ELEK. [ DR HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. CW5- MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. -JjRf nehéz megélhetési viszonyokhoz képest igen csekély fizetése okozzák azt, hogy a rendőrség nem tud a vezetőség legjobb indulatu törekvése dacára sem megfelelni kötelességeinek úgy, ahogy mi azt szeretnők, ahogy azt a rendőrkapitány szeretné és ahogy az a város érdekében kívánatos volna. Nagykárolyban 21 rendőr van, ha a létszám teljes. Megtörténik azonban, hogy hónapokig 3—4 rendőri állás van — alkalmas pályázó hiánya miatt — üresedésben. Ha a létszám teljes és beteg rendőr nincs, úgy nappal 9, éjjel 12 rendőr és 1 — 1 tizedes teljesít szolgálatot. A napi szolgálatot teljesítő rendőrök közül egy napos, egy a bűnügyi nyomozásnál segédkezik, kettő vasúti ügyeletes, egy délután a vágóhídon teljesít szolgálatot; hetenkint kétszer — néha 3—4 irányban 1 — 1 rendőr tolonckisé- retre rendeltetik. így a helyi szolgálatra sokszor alig jut rendőr. Hozzávéve ehhez azt, hogy a városházi gyűlésekre a meghívót — a képviselőtestületi közgyűlésre szóló meghívót kivéve — a rendőrlegénység kézbesíti, elképzelhető-e az, hogy ennyi ember ilyen nagy kiterjedésű városban a rendet fent tudja közmegelégedésre tartani? Ha a legtökéletesebben betanított és a legjobban fegyelmezett egyénekből állna is a rendőrség, a mostani létszám mellett tökéletesen hivatása kötelességeiA LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre .......................................8 korona. Fél é vre................................. . . 4 korona. Ne gyed évre...................................2 korona. Egy szám ára..............................20 fillér. nek megfelelni nem tudna a legideáli- sabban tökéletes rendőrkapitány vezetése alatt sem. Ilyen esekély fizetés mellett pedig háromszoros létszám esetén sem lehetne tökéletes rendet fenntartani. Évi 650 korona fizetést és drágasági pótlékot kap a rendőrlegénység és félév eltelte után 80 korona évi lakbért. Ez családos embernek meghalni sok, élni belőle kevés. Rendőrnek az megy, akinek az élet máskép nem kedvezett és addig marad ott, mig kedvezőbb megélhetést magának biztosítani nem tud. Ma alig van néhány, pár év óta szolgáló rendőr. Csaknem havonkint változik a rendőrlegénység. Fizetéses tűzoltó 9 van, havi 60 korona fizetéssel. Természetes dolog, hogy e fizetés mellett nem nagyon lehet a legügyesebb embereket hivatásos tűzoltóknak megnyerni. Önkéntes tűzoltói intézmény vált tehát szükségessé és éppen Demidor Ignác kapitány érdeme az, hogy ez intézmény az elmúlt évben megalakult és hogy ma már lelkes tűzoltói gárdával rendelkezünk és ha a rövid idő alatt teljes gyakorlatra nem is tettek még szert, a tagok szorgalma és lelkesedése és a főparancsnok ügybuzgalma következtében van reményünk arra, hogy önkéntes tűzoltóink derekasan megállják helyüket. Amint mi értesültünk, e fegyelmi vizsgálat elrendelésének a rendőrségi és Apám, osztozkodjunk! Irta : KUTASI ÖDÖN. Egész nap borongós volt az idő. Néha siirü szemekben hullott az eső. Május utolját mutatta a naptár s bizony fázósan húzták össze az emberek kabátjukat. A mise is, mert hogy arról jövünk, bent az iskolában volt. Máshol kunt a szabad ég alatt hallgatja a nép a misét. Itt nem lehet. Mondják, hogy itten mindig ilyen mise van. Esőben — az iskolában. — Nem kedveli az Úristen az erre való népet . . . Ezt Varga Sándor mondja, a kocsisunk. Neki is van beleszólása az ilyen beszédbe, mert hát az ő miséjükről esik meg a szó. Mi nem ismerjük Varga Sándort, csak annyit tudunk róla, hogy élhetősebb járású ember. Az arcáról leolvasható az önérzet, sőt még a büszkeség is, hogy most rajta van a sor a tisztelendő urat hazavinni. Szép csikó-lovak vannak a kocsi elé fogva. Megdicsérjük azokat. Varga Sándor megbillenti a szűr egyik szárnyát és hátrafordul, mintegy magyarázva a kiérdemelt dicséret okát. — A gondozás fele abrak a lónál . . . Aztán szót sem várva kezdi leírni az ő napi életét. — A jószághoz még éjfélkor is föl köll kelni . . . Nem lőhet egyszerre oda vetni nekik a takarmányt . . . Akkor csak leizékeli, nem őszi mög . . . Megigazítja a gyeplőszárat, egy kissé ránt is rajta, mire a lovak gyorsabban ügetnek, így ismét eligazította a lovakkal való ügyét, lehetne beszélni. Lehetne! Azonban rostéi szóba fogni. Az eső is sűrűbben szenielődik. Juhászos kalapja néha lecsurgat egy vékony sugarat a karimából. Ott összegyűlt már az eső. Valamennyi ideig szótlanul ülünk. Nézzük a hulló cseppeket. így aztán nem esik szó köztünk. Varga az ostor nyelével simogatja a lovak hátát. Ez már nála időtöltés. Unja a hallgatást. Valamit szeretne mondani. — Látom nagyon szereti a lovait, mondom Vargának, minden bevezetés nélkül. — Velük keresőm a kenyeremet . . . Mert tudja, a jószág szögény embör segítője . . . — Az ám! De amint hallom jó ára is van az állatnak? — Van löhetős. Öreg ember vagyok mán, de még ilyen ára nem volt semmi állatnak, mint manapság . . . — Varga bácsinak telik-e eladásra? — Telni telne, de nem adom. Ilyenkor gyarapodik az állat, van mit önnie. nem mint télön. Kár háborgatni. Ismét megakad a szó, mert fordulóhoz ért a kocsi. Egy karó gyanús közelségbe kerül a kocsi-tengelyhez. — Majdnem elakadtunk . . . Legyint a kezével Varga bácsi. Olyan féle mozdulat ez, mint mikor bizonyosat tud valaki — Ismerők én erre mindön fűszálat . . . — Talán erre nőtt fel Varga bácsi? — Erre ám . . . Tudja, hamar elmaradtam az apámtól-anyámtól . . . Bérösködtem. Akkora voltam csak, hogy éppen a ludakat tudtam őrizni. Az első kis gatyát is így szolgáltam mög . . . Üngös, árva gyerök voltam, szögény, olyan szögény, mint az ujjam . . . Arcán végig suhan az emlékezés okozta vérhullám. Rövid ideig hallgat, aztán minden kérdezés nélkül tovább beszél. — A két kezemmel kerestem a kis vagyonkámat. Először egy bárányt vöttem. Bér fejiben átteleltette a gazdám . . . Aztán bürge lőtt . . . Ezön kerestöm amim van . . .
