Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-20 / 21. szám

21. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 7-ik oldal. ÉRMELLÉK. Egészségtelen felfogások. Sok a proletár. Mindenki úgy szeretne élni, hogy sok legyen az irigye. A legkisebb hivatalnok: mint a főnöke; a kiskereskedő vagy kisiparos: mint a gazdag nagykereskedő vagy nagyiparos: azokkal egy társadalmi állást kíván elfoglalni, háztartásaikban, megjelenéseikben azokkal lépést tartanak. Szóval az emberiség nagy része az őket vagyoni, társadalmi helyze­teiknél, kevés jövedelmeiknél fogva meg nem illető fényes karrierről, lázas aggyal épített csillagó légvárakról álmodnak. És nincs különben. Az intelligensebb élet­pályák olyanok, mint a villamos-vasúti kocsik Mindenütt ki van akasztva a „Megtelt“ vagy magyarosabban „Nincs hely“ jelzőtábla, de azért törik magukat az emberek, hogy felkapaszkod­hassanak. Ebben a rohanó, ideges században szár­nyak kellenek, hogy az egyén a tömegből kiemelkedjék. Hány merész vállalkozás jut a közben Ikarus sorsára ? És aki egyszer vissza­hullott, az örökre ott marad a sírban. Ijjesztő módon szaporodnak napjainkban azon bűnesetek, melyeket intelligens, tanult emberek követnek el. Mikor egy-egy eset köztudomásra jut, a társadalom szörnyüködik, a közvélemény ítélkezik és egy Ikarussa! kevesebb van. Ha az ember lop, mert éhezett, ott a büntető paragrafus, ráolvassák s azzal vége. De ha az ember diplomás és tolvaj, kész a szenzáció s az erkölcsbirák feljajdulnak: Hogyan hát ez is? Hiszen a diplomája nem csak jogot adott neki, de kötelességet is mér rá, hogy tiszteségesen éljen meg. És éppen ez a felfogás hajtja a szeren­csétleneket a bűn fertőjébe. A tudománya nem jövedelmez, de azért kvalifikációjához mérten úri módon kell megélnie. Az iparosra nem megbélyegző, ha a ruhája foltos s egy héten egyszer eszik meleg ételt, de az orvosnak, ügy­védnek urnák kell lennie, ha belehal is. Magyarország egész a közetmultig majdnem tisztán agrárállam volt. A föld volt egész jöve­delmének alapja, ez adta meg szükségleteinek túlnyomó vagy részét. Bőségesen termett és a termés jó áron kelt. Foglalkozás után kellett nézni és’a fiatalság ellepte azokat a pályákat, amelyeket úriakul elfogadott a köztudat és amelyeknek diplomáit megszerezték az öregek is, ha nem is éltek vele. így támadt egy példátlan népes magyar ügyvédi kar, oly népes, hogy szinte már túlzsúfolt. A zsúfolásig megteltek az egyetemnek többi fakul­tásai. Minden ember diplomás ur akar lenni. Magyarországon is az a féktelen urhatnámság valósággal a csőd veszedelme elé kergette és kergeti a lateiner elemeket. Hiábavalónak bizonyult minden figyelmez­tető szó, minden jóakaratu tanács, az áramlat nem szűnt meg, sőt nem is igen csökkent és oly veszedelmekkel fenyeget, a melyek esetleg sok intelligens ember exisztenciáját teszik kétsé­gessé. A tudományos pályákra ne menjenek azok, akiket valami nemesebb ambíció ide nem terel. A korszellem ereje ledönt minden elválasztó falat úri és nem úri mesterség között, a szorga­lom és tehetség nem csupán túlzsúfolt tudomá­nyos pályákon érvényesülhet, a kereskedelem és főként az ipar terén még hálás munkakört nyerhet minden igaz törekvés és becsületes igyekezet. Az anyagi boldogulás sokkalta több garanciája kínálkozik az ipar különféle ágaiban, mint a lateiner diplomájában. Mert nem lehet vitázni azzal az igazsággal: az az igazi ur, aki fizet. Boldog az, aki távol a bajoktól, az apjától örökölt földet saját ökreivel szántja, de akinek az Isten nem adott milliomos apát, nem érde­mes a tudományos pályák diákéveit végig nyomorognia, hogy azután is és még tovább nyomorogjon. HÍREK. Rendkívüli közgyűlés. Az „Érmelléki Hitelbank“ Érmihályfalván f. hó hó 24-én d. e. 11 órakor saját helyiségében rendkívüli köz­gyűlést tart. A közgyűlés tárgya a következő : 1. Az alaptőke felemelése 400.000 koronáról 600.000 koronára s ennek következtében 2. az alapszabályok 6. és 7. §-ának az alaptőke fel­emelése értelmében való megváltoztatása. 3. az alapszabályok 27. §-ának megváltoztatása, mely szerint az igazgatóság száma eggyel emelke­dik. 4. Egy igazgatósági tag választása. 5. Eset­leges indítványok. Az igazgatóság indítványa a következő: Tisztelettel indítványozzuk, hogy 400.000 korona összegű — részvénytőkénket 600.000 koronára emeljük fel és e végből 800 250 drb. korona névértékű részvényt bocsá­tunk ki a következő módozatok mellett: 1. A jelenleg forgalomban levő részvé­nyek tulajdonosai 2 drb. régi részvény alapján 1 drb. uj kibocsátású részvényre K 300 átvé­teli ár mellett elővételi joggal bírnak, mig a nem részvényesek részéről jegyzett részvények kibocsátási árfolyama darabonként 340 koro­nában állapittatik meg. 2. Az elővételi jog 1911. junius 15-ig bezárólag gyakorolható oly módon, hogy régi részvényeink pénztárunknál ezen idő alatt fe­lülbélyegzés végett bemutatandók. 3. A felülbélyegzés alkalmával a részvé­nyek teljes értéke valamint részvényenként K 326 kiállítási dij és bélyeg befizetendő. Az aláírás zárideje 1911. junius 20. 3. Az átvételi ár lefizetése után azonnal kiadjuk a névre szóló részvényeket, amelyek az 1912. évi osztalékban a régi részvényekkel egyformán részesednek, addig 5°/o kamat térít­tetik meg. 5. Az 1911. junius 15-ig szabályszerűen nem gyakorolt elővételi jog felett az igazgató­ság szabadon rendelkezik. 6. Aki a jegyzett részvények hátralékos vételárát az utolsó fizetési határidőn túl 30 nap alatt be nem fizeti az aláírásból származó ösz- szes jogait úgy szintén a befizetéseket is el­veszti. Az ilyképen a társaság javára maradt befizetések a tartaléktőkéhez csatoltatnak, vala­mint az 50, illetve 90 korona félárból befolyó összegek is a kibocsátási költségek levonásá­val. Állomás kibővítés. Illetékes forrásból értesülünk, hogy a szükségessé vált hiányok pótlására egy uj gabona raktárt, a felvételi épületnél uj várótermeket s ezzel egyidejűleg a petroleum-gáz világítást létesítik. A gabona raktár építését már megkezdették s rövid időn belül már át is adják a forgalomnak. Ez jelen­tékeny módon fogja fellendíteni Székelyhid ke­reskedelmét. Szinpártoló egyesület Székelyhidon. Örömmel értesülünk arról, hogy Székelyhidon szinpártoló egyesület van alakulóban, amely f. hó 21-én a Fürdő vendéglőben d. e. 11 óra­kor alakuló gyűlést tart. Uj pénzintézet Érmihályfalván. Öröm­mel értesülünk arról, hogy az „Érmihályfalvi népsegélyző bank“ bevonásával Érmihályfalván uj pénzintézet van alakulóban, amelynek neve „Érmihályfalvi népbank“ lesz. A részvények jegyzése folyamatban van úgy, hogy az alakuló közgyűlést még e hó folyamán megtartják. Halálozások. Czirják Mihály csokalyi földbirtokos 13-án életének 78-ik évében hosz- szas szenvedés után jobblétre szenderült. F. hó 15-én temették a ref. egyház szertartása szerint a kiterjedt rokonság és a lakosság nagy részvételével. Paluska Sándor fiatal férj vérmérgezés következtében f. hó 14-én meghalt. Lakodalma napján ugyanis leesett a kocsiról s fején sú­lyos zuzódásokat szenvedett. Az orvosok ti­lalma dacára nem vigyázott magára s igy tör­tént, hogy vérmérgezést kapott. 15-én temették a ref. egyház szertartása szerint. Réder Bernátné szül. Klein Regina f. hó 16-án 72 éves korában súlyos szenvedések után elhunyt. A megboldogultat f. hó 17-én temették az izr. vallás szertartása szerint Szé­kelyhidon nagy részvéttel. Egy felebbezés visszautasítása. Nuss- baum József székelyhídi lakos megfelebbezte a képviselőtestületnek a járda ügyében hozott ha­tározatát. Mint értesülünk, Biharvármegye törv. hatósági bizottsága f. hó 17-én tartott gyűlé­sében a fellebbezést elutasította. Ezzel a járda kiépítése rövidesen elintézést fog nyerni. Vöröskakas. Értarcsán f. hó 3-án Asza­lós Sándor háza kigyuladt és leégett. A kár kb. 1279 korona. A tüzet kéményből kipattanó szikra okozta. Az automobil kabát viszontagságai. Dr. Szőllősi Béla kocsijáról a múlt szeptem­beri vásáron elloptak egy 100 korona értékű automobil kabátot, amelyet később a tulajdo­nos egy H. uron pillantott meg. A feljelentés alapján vallatták H. urat, aki kijelentette, hogy D.-tól egy jómódú paraszt embertől vásárolta 10 koronáért, aki pedig szintén egy gépész ki­nézésű embert nevezett még orgazdául. A bí­róság e tanúvallomások alapján D. urat cse­kély büntetésre és 100 korona megtérítésére kötelezte, H. urat ellenben felmentette. Ez el­len úgy a vád, mint a védelem fellebbezett. Salvarsan a közkórházakban. A bel­ügyminiszter megengedte, hogy az Ehrlich-féle Salvarsant a betegápoló-alap terhére használ­hassák a közkórházakban, de csakis olyan or­vosok, akiknek a szer készítésében megfelelő jártasságuk van. A zónareform és a városok. Miskolcz városa közérdekű feliratot küld a városokhoz, amelyben kéri hogy a zónatarifa reformjánál a szomszédos forgalom díjszabását hagyják érin­tetlenül. A reform ugyanis meg akarja drágítani az utazást, ami károsan befolyásolja a városok iparát, kereskedelmét. Már a mostani zóna is károsan befolyásolta a vidéket, mert Budapestet tette központtá, aminek ellensúlyozására a szom­szédos forgalomnál alacsonyabb díjszabást alkal­maztak. Most azt is megakarják szüntetni s azért jött létre a felirat. Tudósítókat keresünk díjazás mellett az Érmelléken. „Nagykároly és Ermellék“-re.

Next

/
Thumbnails
Contents