Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-13 / 20. szám
6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 20-ik szám. Modern ruhafestés bármily divatszinre Hájtájer Pál Nagykároly, : : Széchenyiutca 43. xTóth Dániel kávéja még is a legjobb aromás és zamatos vevő előtt pörkölve, kapható Fény-utcza 19. KÖZGAZDASÁG. A nagybirtokról. Ma már általánosan hangoztatott vélemény az, hogy az uradalmak bénitólag hatnak a város fejlődésére akkor, amikor a nagybirtok nem teljesiti a földdel járó kötelességeket, ha ennek tőkéje idegenbe pocsékolódik el. Mert kétségtelenül bebizonyított tény az, hogy a közérdekre való tekintet nélkül vezetett uradalom nem éppen előnyös a lakosságra, de addig azonban, mig a nagybirtok a reá természetszerűleg rótt socialis és kulturkötelezett- ségeket nemzeti és hazafias szellemben teljesíti, csak a tendenciózus rosszhiszeműség használhatja fel kortescélokra. A racionális elvek szerint és a modern közgazdasági eszmék meghonosítása alapján kezelt nagybirtok szakszerű és-ügyes vezetéssel nemcsak a nagybirtok tőkéjét emeli és teremt a kezelésben rentális helyzetet, hanem jótékony, sőt fejlesztő hatással van ama községek és városok nemzetgazdasági kultúrájára, amely községek és városok a nagybirtok határában feküsznek. A mai nehéz megélhetési viszonyok között a nemzetgazdasági helyzet fejlesztésére szükséges tőke vagy részvénytársasági vagy szövetkezeti alapon teremthető elő. Eltekintve attól, hogy az ily módon megkísérelt tőke szerzés igen sok huza-vonával, még több idő pocsékolással s elég gyakran negativ eredménynyel jár, addig a.tőkével rendelkező nagybirtok aránylag kisebb recompenzációval szívesen bocsát rendelkezésére a város vagy falu fejlesztése céljából, sokszor tekintélyes összeget, sőt tisztán a saját maga céljaira oly intézményeket teremt meg, melyek aránylag csekély hozzájárulással a nagyközönség számára is hozzáférhetők lesznek. Ezzel a ténykedésével a nagybirtok nemcsak a közszükségletet elégíti ki, hanem a fokozatos fejlődés elve alapján nagy mértékben előmozdítja a nagybirtok területén vagy ehhez közelfekvő részben lakó emberek socialis jólétét és kultur-fejlődését. Aki a gróf Károlyi uradalom jelenlegi berendezkedését ismeri, el kell, hogy ragadtatva legyen azon intenzív gazdálkodási módon, amely amellett, hogy az uradalom érdekeit tartja szem előtt és szolgálja, igyekszik kielégíteni a nagyközönség érdekeit is. Egy város életviszonyainak közegészségügyi, tisztasági szempontból való fejlesztése elsősorban egy mintaszerű tehenészet felállításával biztosítható. Ebben a tekintetben az uradalom jár elő jó példával. A modern kor vívmányai szerint felszerelt s úgy közegészségügyi, mint tisztasági szempontból kifogástalan, elsőrangú tehenészetet állított fel két helyen. Az egyik az urasági, a másik a Klára majorban van. Az urasági major egyik leiepén 70, a másikon 50 tehén van elhelyezve teljesen modern és hygienikus szempontból kifogástalan, vízvezetékkel ellátott istállókban. A napi tej- termelés 900—1000 literre tehető: egy tehén átlag 7 és fél litér tejet ad naponta, de van olyan tehén is, amely évente 5500 litert ad. A fejésre mindig egy uradalmi segédtiszt ügyel fel s igy teljesen érvényesülnek azok a szempontok, amelyek e rendki vül nagyfontosságu kérdésnél fölmerülhetnek s hivatva vannak a közszükséglet legmesszebb menő igényeit kielégíteni. A takarmány pácolása és eltar.ása egy rendkívül ügyesen felépített s az istállók mellet elhelyezett épületben történik. A Klára major tehenészetében 96 tehén van : ezeknek tejtermését vonaton Debrecenbe szállitákj, ahol egy' vállalkozó pausaléban veszi át. Évekkel ezelőtt városunkban szövetkezeti alapon létesült egy tejszövetkezet, amely azonban a kezelési költség nagysága és az ellenőrzés hiánya miatt megszűnt. Nem volna-e helyesebb — a fentebbiek alapján, — hogy egy vállalkozó venné kezébe a Klára major tejkontingensét, amelyet napi árban bocsátana a közönség rendelkezésére, amely ily módon kifogástalan tejhez jutna, a felesleget pedig tejtermékekké dolgozná fel ? ! Hogy az uradalom, mily modernül szerelte fel telepét, legfényesebb bizonyítéka áz a körülmény, hogy jéggyárat állított fel. amelynek napi 8 métermázsa feleslege van. Jéggyár! Hisz erről a témáról sokat hallottunk a közelmúltban, már részvénytársaság is volt alakulóban, amikor — köznapi kifejezéssel élve — az egész befagyott. Mennyire célszerű volna, ha az intéző körök ez irányban összeköttetésbe lépnének az uradalom vezetőségével, amely bizonyára lehetővé tenné a fogyasztás arányában a |jéggyár nagyob- bitását 1 És még egyet! A jéggyárból naponta 80—100 hl. felelesleges tiszta viz lesz egy mély kútba elvezetve. Ez a vizlevezetés vájjon nem tehetné-e aktuálissá az uszoda ügyét?! Nagykárolynak ez a régj, hőn óhajtott kívánsága a megfelelő helyem, könnyen mehetne teljesedésbe 11 A nagy közönség sokat költ különböző disz-cserjék és facsemeték beszerzésére és ezeket csaknem mindig idegen helyről szerzi be. ,A legtöbb esetben azonban igényei nem lesznek kielégítve, mert vagy nem kapja meg a kívánt küldeményt, vagy rosszat kap, holott szükségletét itt is beszerezhetné. Az uradalomnek a Somos mellett ugyanis mintaszerű, óriási faiskolája van, díszcserjékkel és csemetékkel, amely nemcsak Nagykároly igényeit tudja kielégíteni, de később a fokozatos fejlődés utján képes lesz a vidékét is. Hogy mily nagy mértékben érvényesül az uradalom vezetésében a racionalizmus, a legeklatánsabb bizonyítéka az, hogy a téli időszakban úgy a gépészeket, mint a nyári szezon állandó munkásait összevonják. Ennek az intézkedéseknek üdvös voltát tények igazolják. Az uradalomnak több szabadalomra érdemes, házilag készített gépe van. így a boronával komplikált gőzeke, amelynek praktikus haszna szinte kiszámíthatatlan. A nyári állandó munkások pedig kosárfonodába tömörülve, különféle nagyságú és alakú kosarak, szekér-kosarak fonásával foglalkoznak. Ennek a nagyobbitása is tervbe van véve. Nem kell tehát messzire mennünk, hogy ez irányú szükségleteinket Ízlésünknek megfelelőén és aránylag olcsón kielégíthessük. Mindezen intézményeket az uradalom a maga számára létesítette. Létesítette egy felvilágosodott gróf, egy szakképzett kitűnő gazda és szervező talentumu jószágfelügyelő segítségével. Valóságos üdüllőhellyé varázsolták az dalom egyes telepeit úgy, hogyha Szolnokon tudott létesülni egy müvésztelep, itt is bátran alakulhatna. Ezekből láthatjuk, hogy a károlyi uradalom nagynevű örökösei nemcsak a saját, hanem Nagykároly város érdekeit is szem előtt tartják akkor, amikor korszerű intézmények meghonosításával tervszerűen munkálkodnak a közjólétért. Hogy mennyiré felel meg emez állításunk a valóságnak, elég utalnunk a kegyes gróf ama lojális elhatározására, hogy hajlandó a pénzügyigazgatósági épület sokáig vajúdó kérdését azáltal rendezni, hogy megfelelő helyiségekkel kibőviti a jelenlegi épületet és építtet újat is melléje, aminőre szükség van. A kiváló jószágfelügyelő szakavatott vezetése alapján kezelt Károlyi uradalom egyenesén predesztinálva van arra, hogy városunkban kuturmissziót teljesítsen. Bárha megértenék vezetőink az uradalom nemes intencióit és sietnének segítségére nagy eszméinek keresztülvitelében. Vivant sequentes ! Petronius. PIIGÁSI ERZSI ÉLÖVIRÁG TERME. ít^ gfe 75^ ,<P, ^ Van szerencséin’a m. t. közönség becses tudomására hozni, hogy Nagykárolyban ^ évek óta fennálló 5^" (<Kj j virág és csemege üzletemet | ^a Kaufman Jakab ur házából Deák Ferencz-tér 16. szám alá, Hitelbank mellé helyeztem át. fifc Üzletem mesznagvobbitva tehesen a mai kornak megfelelően rendeztem be es g&. 3 gg főzelék újdonságok árusításával is kibővítettem. e, % ,vV 'ti) <r. Raktáron tartok állandóan a legszebb élővirágokat és díszmunkákat. Elvállalok alkalmi csokrok, valamint ravatal és sirkoszoruk, sircsokrok készítését Í a legizlésesebb kivitelben jutányos árban, pontos kiszolgálás mellett. Vidéki megrendelések különös gonddal intézteinek el. A nagyérdemű közönség eddigi szives pártfogását továbbra is kérve vagyok pr alázatos tisztelettel: Pengász Erzsi. 4? itt. r 'itt. m 8a-75^ itt. Ír Gallérokgözmosása/. IfÁítAÍAM bá! Nagykároly, tükörfénynyei hófehérre Hájtájer Pál Széchenyiutca 43.
