Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-13 / 20. szám
2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 20. szám. becsempészniük. Ezek után csak természetes, hogy közjogi fejtegetésekben, országgyűlési beszédekben és újság cikkekben másról nem beszélnek, mint a horvát—szlavón állampolgárságról s a magyar országgyűlésre küldött képviselőkről, mint a közös országgyűlésre küldöttekről. Minek az eredménye mindez ?! Annak a már fentebb is említett bántó felületességnek, amely legfrappánsabban nyilatkozik még az 1868. XXX. törvénycikkben. E törvénycikk minden szabatosság nélküli terminológiája adott alapot a szeparatisztikus törekvésnek. Mert miről is szól ez a törvénycikk? Nem a szent korona országainak állami egységéről — amit ezt várni lehetne — hanem állami közösségről. Evidens dolog, hogy ily körülmények között közös ügyekről is, amennyiben a horvát törvényhozás a magyar ország- gyűlésnek, a végrehajtás a központi kormánynak tartozik felelősséggel. Ez az állapot teremtette meg azután azt a viszás helyzetet, hogy a központi kormány közös kormány, a magyar ország- gyűlés közös országgyűlés, az egységes intézmények közös intézményekké lettek a horvát politikusok szemében a Plive- rics féle elmélet alapján. Pedig erről szó sincs a tételes intézményekben!!! Csoda-e ezek után, hogy a horvá- tok nem is az autonómia tágításáról beszélnek, hanem nyíltan és leplezetlenül a horvát nemzeti állam kiépítéséről ? ! Ha már ennyire mentek a fejtegetésekben, amelyeknek csak tápot adtak a törvénynek ilyen fajta megkülönböztetései : „horvát szlavón földbirtok“, „horvát szlavón honfiak“, éppen kapóra jött a katonai kérdés. Mert mit is akartak tulajdonképen ? ! Ártatlan dolgot: legyen a horvátországi magyar királyi honvédség,, csak királyi honvédség. Egyszerűen csak azért, mert egyenlőre nem lehet horvát—szlavón királyi honvéds g: ha csak királyi lesz, könnyű majd idő^c folyamán belemagyarázni a horvát— szlavónt is. Legyen, a magyar állam pénzén horvát hadapród iskola a négy gyalog ezred és egy lovas ezred tisztjeinek kiképzésére. Természetesen erősen óva- kodnának itt a magyar történelem és a közjog fejtegetésétől. Ráadásul intézze a horvátországi katonaügyeí^et az országos kormány egy osztálya. Ilyen perspektívában ezektől a követelésektől , senki sem vitathatja el a mesés fantáziát, az elbizakodott ember érdekes rövidlátását, az elkeseredett jó barát (!) vakmerőségét. Mindenesetre az idők jele ez és figyelmeztető, legyünk óvatosak! Felületességünkben ne teremtsünk egy második 1868. XXX, törvénycikket, mert ezzel nemcsak kqzjogi szempontból csinálnánk bonyodalmakat, hanem feláldoznánk hazánk területi integritását is. Mert hogy is mondta jegykor Brennus: Vae victis! Petronius. ■I ' : ................' A Vöröskereszt Egyesület. A multf alkalommal lapunknak egyik számában rövid > tudósításban számoltunk be arról, hogy a Vöröskereszt egyesület helybeli fiókja 15 lábbadozö beteg ellátására vállalt kötelezettséget s behatóan tárgyalva a fiók reorganizációjára vonatkozó javaslatot egyhangú lelkesedéssel élh'átátozíta, hogy széleskörű agitációt indít meg az Egyesület érdekében. Ezzel kapcsolatban, azt hisszük nem lesz felesleges, ha a Vöröskereszt Egyesület céljáról az ennek eléréséhez szükséges eszközökről tájékoztatjuk olvasóinkat s egyben felhívjuk őket az egyesület minél intenzivebb támogatására. i „A magyar szent korona országainak vörös-kereszt egylete“ Ő császári és apostoli királyi Felsége, a Király legfelsőbb védnöksége alatt s az 1863. genfi konvenció alapján, amelyet az osztrák—magyar monarchia 1866. jul. 21-én kötött nemzetközi szerződés alakjában tett magáévá, alakult meg. A Vöröskereszt egyesület első és legfőbb célja a háborúban megsebesült vagy megbetegedett harcosok ápolásának kiegészítése, továbbá a rokkant katonák és a háborúban elesett harcosok hátrahagyott családjainak segélyezése. E főcél mellett egy igen nemes és humánus célt is szolgál az egyesület: t. i. a rendkívüli szerencsétlenség alkalmából, járvány esetén segélyezi a szükölködőket s általában közhasznú tevékenységet akar kifejteni minden emberbaráti irányban. Hogy az egyesület ezt a célját elérje a békében, minden igyekezetét a jótékonycéiu egyesületek koncentrálására, a tagok gyűjtésére fordítja. Az egyesületnek vannak alapitó, rendes, rendkívüli és tiszteletbeli tagjai. Az alapító tag v. testület legalább 40 koronát, a rendes tag egyszer s mindenkorra 20 koronát és 6 éven át 2—2 koronát, a rendkívüli évenkint 2 koronát fizet az egylet pénztárába. Hogy mennyire humánus célokat szolgál a békében az egyesület, mutatja az a körülmény, hogy ápolónői tanfolyamot tart fenn és van saját kórháza is. Az alapvető cél érdekében az egylet minden tevékenységét természetesen elsősorban a háború esetén beálló kívánságok és követelmények kielégítésére fordítja. A cs. és kir. hadügyminisztériummal egyetértőén szerzi be a sebesültek szállításához és gondozásához szükséges eszközöket; ugyancsak a fentnevezett minisztérium útmutatása alápján dolgozta ki szervezeti szabályait, amelyek szerint az egylet kiegészítő szerves része a katonai hatóságok közegészségügyi intézményeinek a háború esetén. Ekkor az egyesület is küld ki megbízottakat, akiknek feladata, hogy megvizsgálják és ellenörrizék az egylet felszereléseit, azoknak jókarban tartásáról és a szükséghez képest pótlásáról lelkiismeretesen gondoskodjanak. önhitt embereket látnia. A hatóság is rossz szemmel nézett bennünket, — bizonyítványa nincs. Aztán a Bodri is megelégelte az iskolai tudományt. „Tudok irni — szóit a Bodri, töprengéseim közben. Megvan tehát az eszköz arra, hogy tanulhassak, az emberekkel érintkezhessen!. Ez teljesen elég. A többit megszerzem magam. Ha enni akarok valamit, ételemet magam választom meg, az aztán ízlik. Az iskola olyan, mint a rossz konyha. — elrontja az ember gyomrát. A hivatalos és szabályok közé zárt élet amúgy is elpusztítana.“ Az embert, ha buta is, megbecsülik. A kutyát megvetik, ha tudós is, ha mindjárt ember is. Mert a származás a lényeges, i Miért nem választotta meg jobban a szülőit! — Szegény Bodrit lenézték, — mert ismerte mindenki. — Nem hagytam tehát sokáig ismert körében, — hanem amikor pár hét múlva Pestre költöztem, a Bodrit is magammal vittem. Csak a tanítótól búcsúztam el. (A Bodri később fényesen protezsálta, — még gazdasági tudósitó is lett. Szép a tiszteletbeli állás, — ha nincs is mit ennie az embernek !) Pesten egy beavatott szabó csinos ruhát készített számára. Oly vastagon volt bélelve, hogy az elég vékony Bodri egész emberi alakot öltött. Az arcán, a kozmetikus tudománya végzett bizonyos operációkat. Istenem, de sok mindent eltakar a ruha, és emberré teszi még a kutyát is. A tudománya miatt nem ember, de az a ruhája miatt. Pesten kezdődik a Bodri igazi élete. Itt tanulhatott láthatott, és hallhatott. — Az embereket csodálatos gyorsasággal' ismerte meg. Minden helyzetben kitünően feltalálta magát, helyzetét ki és felhasználta. Attól kezdve, hogy a kép\ iselöház kapujában néhányszor sok ember jelenlétében köszönt a miniszterelnöknek, — tisztelettel nézték az „előkelő ifjút.“ Szimatoló erejével a legelrejtettebb dolgokat is megtudta, — elsőrangú riporterré lett. A tatárok újabb betörésének előkészületeiről, — a török mozgalomnak rejtelmes hátteréről ő értesítette legelőbb a világot. Ez kétszeresen jövedelmezett. Akkor, amikor a híreket megírta, és akkor, amikor azokat megcáfolta. Mint újságíró az emberek egész légiójával érintkezett. Mind megfigyelje, s külömböztetett közöttük. Szabad idején a fővárosi könyvtárakat látogatta. Ő jól érezte magát benne. Nem csoda, hiszen nagyon szerény igényű kutya volt. A nagy gondolkodók kötötték le különösen figyelmét. A talált anyagot éles kutya eszével feldolgozta az ő gondolatvilágának megfelelően. Félévig voltunk Pesten. Végtelen örömmel láttam azt, hogy célomat irtozatos sok munka, hivatalos zaklatás dacára, de mégis elértem. Értelmes okos barátra tettem szert, aki sokat, megdöbbentően sokat tud, — de még sem ember. Emberi dolgokat lát, tud, — de kutyaszemmel ! Most már megtudhatom, azt, hogyan is látja, és tudja azokat. Gyakori sétáinkat felhasználom erre. Mindent őszintén megtudhatok tőle, hisz bennem a legbizalmasabb barátját látta ő is. Nagyon szeretett. Egy ember volt életemben, aki szeretett,— és ime, az is kutya volt. reszeTöbbszörös kitüntetésben sült szenzácziós csodaháziszer a BOROVSZKY Dr.-FELE és zsábában szenvedők, végül 2 és 2.50 koronás üvegekben. BOROLIN, mely városunkban is megjelent. Ez a háziszer hatásában és erőalkotásában felülmúlhatatlan fagyási és gümőkóros izom- és idegfájdalmak] fej- és fogfájás, továbbá minden meghűlés okozta bajok, mint rheuma. köszvény, csnz, ischiás, izületi lob égési sebek fájdalmainak megszüntetésére. Kiváló fertőtlenítő- és testóvó háziszer. Kapható a főraktárban: .20, Kapható városunkban : Hahn János, Nagybányán : Bajnóozy Sándor, Szinyérváralján : Gerber Béla gyógyszertárában Készíti: Borovszky R. dr. orvos és Borovszky K. Budapest, II., Fő-u. 77.
