Nagykároly és Érmellék, 1910 (1. évfolyam, 1-2. szám)

1910-12-18 / 1. szám

1. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. Nagykároly város képviselő- testületének gyűlése. Városunk képviselőtestülete rendes köz­gyűlését a múlt vasárnap, f. hó 11-én tartotta meg. Bár a tárgysorozatban sok fontos pont szerepelt, az érdeklődés igen gyenge volt. A vitát keltett érdekesebb és fontosabb ügyek a következők voltak : A városi kéményseprő mesterek oly irányú kérelmet intéztek a képviselőtestülethez, hogy a mai érvényben lévő lakbérleti szabályzatot vál­toztassa meg a Tanács és a lakók kéménysep­rési dijaiért a háztulajdonosokat tegye felelőssé. Természetesen ezt a furcsa kérelmet elutasították. Ezután a Tanács uj szabályrendelete ter­jesztetett elő a mulatságok, mutatványok dijai­nak újabb megállapításáról. Dr. Vetzák Ede, dr. Szabó Albert, Papp István és Rooz Samu felszólalásai után elhatározták, hogy a mozik, bretli napi mutatványdiját felemelik. Most következett a tárgysorozat legérdekesebb és valóságos parlamenti vitát provokáló pontja : a nagykárolyi vas,- zár- és lemezárugyár rész­vénytársaság alapitói azon kérelmének tárgya­lása, hogy;a gyár részére a 15 évi adómentessé­get és ingyen telket adja a város. A Tanács azt hozta javaslatba, hogy ad­jon a város 10 évi adómentességet és enged­jen át a gyár céljaira 2400 □-öl területet a sajátjából, természetesen tulajdonjogának fenn­tartása mellett. Dr. Vetzák Ede elismeri, hogy az ipari pártolni kell és hajlandó is az indítványt elfo­gadni, de csak azon esetben, ha a társaság garantálja a várost arról, hogy a kérvényében említett 80 munkást tényleg alkalmazni fogja, de igy egy egyszerű kérvényre semmit sem hajlandó adni; kéri a közgyűlést, hogy addig térjen a tárgy fölött napirendre, mig a polgár- mester garanciát nem szerez a gyár kérvényé­ben említettek tényleges megvalósítása felől és mig megállapítást nem nyer az a kérdés is, hogy mily hasznok háramolhatnak a városra a gyáralapitásból. N. Szabó Antal a Tanács javaslata mellett foglal állást; és a közgyűlés csakugyan 22 szó­val ily értelemben döntött. élet, amelyet végigmulatunk és végigunatkozunk — az nem is élet voltaképpen, hanem csak a torzképe. Hogy a szalonok és tánctermek vilá­gán túl van még egy másik világ is, ahol ... . de bocsánatot kerek; nagyon belejöttem a dik- ciózásba. Bocsásson meg, de nagyon el vagyok keseredve, mert. még ma négyszáz tót munkást kell elbocsátanom. Margit. El kell bocsátania őket. Miért? Fehér. Mert nincs munka a számukra. Margit. Úgy, no persze. De hát akkor mi lesz velük ? Fehér. (Vállat von.) Talán kivándorolnak, talán éhenhalnak. Ki tudná azt. Margit. De hisz ez borzasztó. (Ezalatt kisüt a nap s valami hirtelen az eszébe jut). Tudja ma vendégeink jönnek Pestről, egész társaság, lányok, fiuk vagy tizen. Az öreg munkás (bejön). Az eső elállt és a lovak készen állanak. (Fehérhez.) Megmond­tam az embereknek az újságot, pán direktor. Fehér. Megmondtad ? És mit csinálnak ? Az öreg. A fejüket lehorgasztják és sírnak. Margit (felhúzza a keztyüjét). No, Isten áldja meg, Fehér. Nézzen majd át hozzánk. De ne legyen olyon morózus, mert nálunk jóke- délyü emberek vannak (kezet nyújt, aztán kimegy). Fehér (utána néz, aztán az öreghez fordul). Mondd meg az embereknek — mond meg — hogy én . . . (Tanácstalanul bámul maga elé). Az öreg (nyugodtan). Meg fogom mon­dani nekik, hogy csöndesen sírjanak —- mert még eltalálják rontani más emberek jókedvét. Kálmán Miklós. A vásárvám bérlője azt a kérelmet terjesz­tette a képviselőtestület elé, hogy a megállapí­tott bérösszegből 3000 koronátengedjenekel neki. A kérvényt egyhangúlag elutasították és kimondották, hogy az esetben, ha a bérlő a bérletből való kibocsájtását fogja kérni, igy a kérelmét teljesiti és a vásárvámot házi keze­lésbe veszi. Kedvező elintézést nyert a Kere kedő Tár­sulat azon kérelme, hogy a tanoncziskola évi se­gélye 1000 koronáról 1600-ra emeltessék fel. Ezután a megüresedett bizottsági tagsá­gokat töltötték be. A gazdasági ismétlő iskola uj tagja lett: Berger Jenő, a közkórházi bizott­ságé Álbanézy Mihály s a pénzügyi bizottságba Papp Lajost választották be. Az előrehaladott idő miatt a tárgysorozat még hátralévő pontjait levették a napirendről és azok a ma (18-ikán) tartandó közgyűlésen ke­rülnek tárgyalás alá. Törvényszékünk. Nem rég mullott ideje annak, hogy Székely igazságügyminiszternél az alispán vezetése alatt városunkból egy nagyobb küldöttség jelent meg a nagykárolyi törvényszék ügyében. Az igazságügyminiszter a kérelmezőket tárgyilagosságáról s jó akaratáról biztosította. Eszembe jut amidőn ezt Írom, mily hosszú idő óta harcol jogos kívánságáért városunk. Politikai, pénzügyi és földrajzi tekintetek igazolják kérelmünk jogosságát. Politikai tekintetben a nagykárolyi tör­vényszék kérdése elsőrangú kérdést képez. Itt a románság határát Nagykároly képezi. Nagykároly ez a színtiszta magvar város, a ma­gyar cultura oszlopa, amelyben biztosan épül fel a nemzeti állam épülete. Nagykároly város assimiláló képességére mutat, hogy a heterogén elemekből nemcsak egységes magyar várost alkotott, de a kör­nyékbeli nemzetiségi falvakat is magyarrá tette. A magyarság őrállomása, bástyája ez, amely a megerősítésre rászolgált. Egy törvényszék felállítása, amely a tá­volvidék elemeit szívja fel, a város erősítésére szolgál s a magyar cultura terjedését segíti elő. — Pénzügyi szempontok is indokolják a tör­vényszéknek Nagykárolyban való felállítását. A nagykárolyi törvényszék kerülete akként czéloztatik, hogy ide tartoznának a nagykárolyi, mátészalkai erdők, tasnádi és az crmihály- falván felállítandó járásbíróságok. E bíróságok közül az érmiháiyfalvai és a tasnádi járásbíróság az, amely idegen territórium­tól szakittatnék el. Ez elszakitás folytán a nagy­károlyi törvényszék megfelelő munkakört nyerend, mig a nagyváradi törvényszék semmit sem vészit, a zilahi kir. törvényszék pedig nem érezné meg egy tőle távol fekvő járásbíróság elszakitását. Tasnád és Érmihályfalva fekvése indokol­ják idecsatolásukat. Mindakettő messze fekszik, a törvényszékek megközelítése napokat vesz igénybe és óriási anyagi veszteséggel jár, mig ha idetartozik, úgy olcsón, könnyen és rövid idő alatt, alig félnap alatt, megközelíthető. Az igazságszolgáltatás egyik főkövetel­ménye, hogy az olcsó, könnyen hozzáférhető legyen. Mindezek megvannak a városunkban felállítandó törvényszéknél. A szatmári törvényszék a beregszászi tör­vényszék után a legnagyobb és legelfoglaltabb törvényszék. A mátészalkai, erdődi 'és helybeli járás­bíróságok kikapcsolása kerületéből csak a szatmári kir. törvényszék munkabírását javítja. Ma már a szatmárnémeti törvényszék munka­köre oly nagy, hogy csak fokozott munka mellett, amely mindig az igazságszolgáltatás rovására esik, képes megfelelni. Sokat, nagyon sokat lehetne igazunk mel­lett összeírni. Jelen cikkemmel nem is az a célom, célom az, hogy az érdeklődés ne lo­hadjon le, hanem folyton felszínen tartsa a kérdést. E lap, melynek homlokára e város és az Érmellék van felírva, e két vidék érdekeit szolgálja; szomszédos vidékek vagyunk, közös a célunk, — közösen kell, hogy küzdjünk érdekeinkért. E lap hasábjain irom meg a testvér Ér­mihályfalva és vidéke polgáraihoz szózatomat, egyesüljünk, tömörüljünk, mert az összetartás­ban van az erő, mi mellettük leszünk s igy összefogva egyesült erővel kivívjuk jogainkat. E lap neve zászló s mi e zászlóra fogadalmat teszünk, hogy azokat az eszméket, a miket ez jelképez, el nem hagyjuk, kitartunk mellette s ha kitartunk, győznünk kell, mert velünk van a jog, az igazság ! Dr. Merts László. Elírták a 'páiyálaíoP- a városi gzmüázra Mikor legyen nálunk a színházi szezon ? Heves Bélának, a szatmár—nagykárolyi színházak igazgatójának három éves szerződése most 1911. szeptemberében fog lejárni. A szini- kerületre a pályázatot 1911. január 1-ig lehet beadni. Január 1 -je után fognak tehát az érde­kelt városok szinügyi bizottságának delegált tagjai Szatmáron, a kerület székhelyén össze­jönni és dönteni a fölött, ki legyen a kerület uj színigazgatója ? Ez pedig úgy a mostani direktorra, mint az esetleges többi pályázóra fontos kérdés, mert tudvalevőleg ezt a kerületet szinigazgatni nem épp a legrosszabb üzlet. — Minket igazán nem nagyon érdekel az a kér­dés, hogy uj igazgatója lesz-e a kerületnek? vagy megmarad a régi, mert Heves Béla mos­tani társulata ellen semmi kifogásunk nincs. De igenis érdekel és izgat bennünket az a kér­dés, hogy mi lesz Nagykároly város téli szezo- nával? Vájjon megfogja-e tudni védeni az ed­dig mindig oly erélytelen és gyönge szinügyi bizottság a város érdekeit Szatmárral szemben? Tény, hogy a színi szezon mai beosztása éppenséggel nem felel meg a város közönsége kívánalmainak. Tél helyett már ősszel itt van­nak a színészek, — és mint az idén is, — el­szaladnak alig négy heti szezon után „mele­gebb tájak“-ra, Szatmárra. A tavaszi szezon meg éppen nyárra esik, amikor meg némely­kor elviselhetetlen a forróság a színházban. Közönségünknek, amely, mint a mostani őszi szezon is mutatta, szeret színházba járni; kívánsága az, hogy a tél három hónapjában, október, november és deczember hónapokban egyhuzamban játszanak itt a színészek, ha már megépítette nagy áldozatok árán a kőszinházat. Ilyen értelemben megkívánjuk azt, mert megkívánja a város közönségének érdeke, hogy a szinügyi bizottság delegált tagjai a szatmári gyűlésen a legnagyobb érélylyel állást foglal­janak a mellett, hogy Nagykárolyban végre- valahára megteremtessék a téli széson, hogy nálunk a színészek október, november és de­czember hónapokban egyhuzamban játszanak! Előre tudjuk, hogy Szatmár nem a leg­szívesebben fog beleegyezni a dologba. De hát hol van az megírva, hogy színházi tekintetben Nagykároly el nem választható Szatmárié! ? Miért legyenek a mi érdekeink mindenha alá­rendelve Szatmár érdekeinek ? Ha Szatmárnak nem tetszik majd a dolog, írjon fel a szinügyi bizottság az országos színészed főfelügyelőhöz az irányban, hogy külön kíván válni a szatmári kerülettől és kéri egy más kerületbe való fel­vételét ! Mi egy igen jó kis beosztású szinikerü- letet tudunk igy nagy hirtelen összeállítani. A szinikerület góczgontja lenne Nagykároly. Itt játszanának a szinés/ek, mondjuk télen 3—4 hónapig. A nagykárolyi szinikerületbe tartoz­Ili fl7mÓö7 ÍÍ7lűf ^an szerencsém az igen tisztelt közönséget értesíteni, hogy a Czipész Iparosok szövetkezetéből kilépve, U! UA1CL» NAGYKÁROLYBAN, Gróf Károlyi György-tér 12. szám alatt, (Schnell Jánosné úrnő házában) — czipész üzletet nyitottam —=——-— ahol elsőrangú segédszemélyzettel a legválogatottabD és kipróbált jó anyagból kitűnő és jó munka készül pontos kiszolgálás és szolid árak mellett. — Mindennemű bőrből és különlegességekből, kenőcsök, valamint mindenféle gummisarkak és czipőfüzők nagy raktára. Különösen fősnlut fektetek arra, hogy csakis valódi finom bőrből, melyeket hazai gyárból szerzek be, versenyképes árak mellett készítsem el a kényelmes, elegáns és tartós czipőket. Fájós lábak avagy testi hibákra kiváló figyelmet fordítok. — A nagyérdemű kö­zönség szives támogatását kérve, vagyok kiváló tisztelettel KODÁCSI MIKLÓS ipartechnologiai tanfolyamot végzett czipészmester.

Next

/
Thumbnails
Contents