Nagykároly és Érmellék, 1910 (1. évfolyam, 1-2. szám)
1910-12-24 / 2. szám
2. szám. NAGYKÁROLE ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. gyél 1 Érhet csapás, sújthat a sors haragja, rád zúdulhat a bánat tengere és fájdalom dúlhatja kebledet: szeretetedben mindig találsz egy enyhe nyughelyei, hol küzdelmeid közben megpihenve üdülést nyerhetsz és uj erőre kelsz! Hol hát a boldogság? Mióta a világ áll, mindig ezt kereste az emberiség. De legtöbben oly utakon keresték, melyek oda el nem vezetnek. Nem kívülünk, bennünk lakik az s mert isteni, csak tiszta, szent lehet, ment minden szeméttől, földies salaktól, maga az az Istennek lényege, szent vallásunk summája, lelkünk támasza s dísze, szivünk boldogsága, éltünk költészete: az önzetlen, a tiszta szeretet! Szeress és boldog vagy! Raffay Sándor. Érmiháiyíalva város közgyűlése. Érmihályfalva, 1910. decz. 22. (B. I.) Érmihályfalva város képviselőtestülete f. hó 22-én d. e. rendkívüli közgyűlést tartott. P. Kovács Sándor üdvözli a megjelenteket s az ülést megnyitja. A jegyzőkönyv hitelesítésére p Dr. Fráter Gáspár, Glück Benő és Mátray Ákos tagokat kéri fel. Jelenvoltak: Benedek Zoltán, Bugono- vics Béla, Beck Izidor, Berényi Sándor, Cséke Sándor, Csuka Lajos, Glück Benő, Grósz Béla, Grünfeld Mór, Kolling György, K. Kovács Lajos, Kovács Sándor, Kocsér Lajos, Kun Mihály, Klein Jenő, Mátray Ákos, Mérai Imre, Máté Sándor, Nagy Gábor, id. Nagy Gábor, Ruszkai Elek. Rogger Károly előadó jegyző, Solti György, Sárándi Lajos, Szász Imre, Tordai Sándor, Tu- róczy Dániel, Timkó István stb. A gyűlés tárgyai a következők voltak: Berényi és Fábián jegyzők lakbér pótlékul 500—500 kort kértek. Élöadó javasolja a fizetésjavitást. Csuka Lajos felszóllalásában ezt ellenzi, amennyiben — úgymond — a jegyzőknek úgyis tekintélyes mellékjövedelmük van. Grósz Béla pártolja a kérelmet, Bugonovics Béla ellenzi, amennyiben nagy a község terhe és napirendretérést indítványoz. A képviselő- testület szótöbbséggel elutasítja Fábián kérelmét, mig Berényi Sándor kérelmét az elnök javaslatára teljesitendőnek véli és részére egyhangúlag 250 koronát megszavaz. Az izgatott tárgyalás után következett Benedek Zoltán azon indítványa, hogy a város villanyvilágítással láttassák el. Indítványozó ajánlja, miszerint a képviselőtestület válasszon bizottságot, mely zárt ajánlatu árlejtést hirdessen. Előadó pártolja az indítványt, de azon nézetének ad kifejezést, hogy a pályázatok a jegyzői irodába küldessenek. Bujanovics Béla pártolja az indítványt, de kéri, hogy mig garanciát nem kap a város, hogy a világítás meg fog felelni, addig várjon a város és várakozó álláspontot foglaljon el. Az indítvány elfogadtatott. A költségelőirányzat tudvalevőleg a belügyminiszterhez megfellebbeztetett két rendőri állás szaporítása miatt. A vármegye helyt adott a fellebbezésnek, mit végül a miniszter is jóváhagyott. Marcsa Imre kérelmét fizetése javítása ügyében, amennyiben ő neki csak 600 korona fizetése van, mig a többi hivataltársainak 800 kor., kéri szintén 800 koronára felemelni. Előadó javasolja a kérelem teljesítését. Glück Benő 100 koronát javasol, de a képviselőtestület egyhangúlag megadta a kért 200 koronát. A borital fogyasztást a község 11000 kor. bér mellett 3 évre kibérelte. Oláh József községi pénztárnok kéri évi 700 kor. fizetését 1200 koronára felemelni, ellenesetben kéri lemondása elfogadását 1911. január l ére. Előadó javasolja a kérelem teljesítését. Bujanovics Béla ellenzi, mert, úgymond, a pénztárnok eddig ellenőr nélkül működött. A képviselőtestület egyhangúlag elvetette az indítványt; a lemondást elfogadta és kéri a pénztárnokot, hogy maradjon hivatalában, mig választás utján az állást betöltik, egyben kéri a főszolgabírót a választás kiírására. Tárgyaltatok az ivókutak vállalatba való adása. Nagy József vállalkozó a szerződés aláírása előtt kijelentette, hogy 420 koronáért nem hajlandó jó ivóvizet garantálni, csakis a szerkezetek jó karban tartásáért vállal felelősséget. A képviselőtestület úgy határozott, hogy csak egy vállalkozóval köt szerződést, Nagy Sándornak évi 700 koronát szavaz meg általány ösz- szegben havi utólagos fizetés mellett. Vadászati jog haszonbérbe adása ügyében előadó jelenti, hogy Dr. Jakab Ernő kibérelte évi 600 koronáért a vadászati területet, azonban a szerződés kötelezettségének eleget nem tett, amennyiben nem fizette be a haszonbért. Grósz Béla indítványozza, hogy a képviselőtestület 8 napi halasztást adjon a bérlőnek. Az indítvány elfogadtatott. Hintalan Ede indítványozza a községi szabályrendelet megváltoztatását, hogy a marhalevelek átírási dija ne a jegyző kezébe, hanem a község pénztárába utaltassák. Előadó az indítvány elutasítását javasolja, Ruszkai Elek az indítvány mellett szól, Glück Benő az indítvány ellen azt hozza fel, hogy a felfüggesztett főjegyző távollétében az ö jövedelméről ne határozzanak; Bujanovics Béla, Csuka Lajos az indítvány helyessége mellett érvelnek. Névszerinti szavazással 18 szóval 13 ellenében a szabályrendelet megváltoztatása kimondatott. Ezután az elnök a gyűlést bezárta. Felhívás előfizetésre. 1911. január 1-ével előfizetést nyitunk a „Nagykároly és Érmellék“-re. A ,,Nagykároly és Érmellék“ politikai pártoktól és kormánytól teljesen függetlenül, csak a radikális magyar érzés és igazság sugallatát követve fog harczol ni Nagykároly és Ér mellék közös czéljaiért. Szépirodalmi részének nívós z} olt át több jeles tollú főz} ár ősi és vidéki iró tevékeny részvétele biztosítja. — Hírrovata élénk tükre lesz Nagykároly z'áros és vidéke és Érmel- lék heti eseményeinek. A „NA G YKÁROL Y-ÉRMELLÉK“ előfizetési árai: Egész évre ... 8 korona Fél éz're ... 4 korona Negyed évre . . 2 korona. Előfizetni lehet a lap kiadóhivatalában : Nagykároly, ,,Kölcsey-nyomdau Széchenyi-utcza 20. szám. köpenyt viselő férfi megy befelé. Kicsi fehér kutya követte őt. Az első emeletre érve, a férfi ajtót nyit ki, a melyen egy igen tiszteletre méltó művész neve volt láthat , s egy barátságosan világított szobába lép. Termetes szürke kandúr emelkedik fel a kályha mellett fekvő ládáról, s halk dorombolással köszönti belépő urát, s a kutyácska iránt is hasonló udvariasságot tanúsítva, visszafekszik. A kutyácska és a kandúr régóta ismerik egymást s élnek együtt, de nem mint kutya és macska, hanem mint két jó pajtás. A férfi letéve kalapját és köpenyét, az ablakhoz lépett. Az átellenes házban csillogtak már a karácsonyfa gyergyácskái s a függönyökön gyermekek és felnőttek árnyékai jelentek meg. Sokáig nézett a férfi a fényes ablakokra, azután megfordult, végig simitá arczát s halkan suttogá: „Egyedül vagyok“. Mintha ennek ellene akarna mondani a kis kutya, feléje közelit, s felugorva, megérinti kezét, de gazdája nem vette észre e kedveskedést. „Egyedül vagyok!“ ismételte ő. Azután leült egy székre s mereven tekintett maga élé. Nem vig képek azok, melyek szeme előtt elvonulnak: a szomorú gyermekkor, az ifjúkor nehéz nélkülözésekkel, a fáradságos küzdés s a csalódások mindenféle nemei. Tisztelet, s jólét környezte végre, de a szükség idejében egészen elfelejtette, hogy örülni is lehet. Ifjúsága elmúlt, sötét haján már a közeledő ősz dere mutatkozott — és ő egyedül volt. A mint igy elmélázott, e szavakat hallá : „Hé, hómé, ne beszélgetnénk egyet? Urunk aluszik!“ — ,,Jó“ — hangzék a felelet — „kezd el te !“ „Rajtam kívül csak a kutya és a macska van itt“, mondá magában a férfi, „és én álmodom. Igazán, karácsony éjjelén az állatok beszélni tudnak; ezt sokszor hallottam ifjú koromban. Bár ne ébrednék fel, mielőtt kihallgatnám őket.“ „Kandúr barátom“ kezdé a kutya, „tudod-e, hogy gazdám nekem igy idő óta nem igen tetszik. Egészen elhanyagol engem. Hogy a nyáron nem nyiratott meg, csak megbocsátanám neki, hogy azonban szolgálatomat nem igen veszi igénybe, ez nagyon faj“. „Igen!“ viszonzá a czicza, ,,ő már nem a régi. Képzeld csak, tegnap elfelejtette ideadni a reggelimet. Vénségemre még egeret kell fogdosnom. Ez nehéz sor lenne 1“ „Tudod-e komé“, mondja a kutyácska, „mi volna nekünk is és neki is a legjobb ? Ha asszonyt kapnánk, ki aztán rendet tartana a házban“. ,,Au“ sóhajtott a czicza. „Ezt meg kell gondolni. Hátha rossz szemmel nézne az asszony reánk, urunk régi barátjaira. — Mi történne akkor, ha az asszony ajtót mutatna nekünk?“ „Én ismerek valakit, aki ezt nem tenné“, felel a kutyácska, „s őt bizonyára te is ismered“. A czicza első lábával a falon függő kis képek egyikére mutatott, mely egy nőt ábrázolt nagy, barna őzszemekkel. „Erre gondolsz most?“. „Igen“, szólt a kutyácska. „Ez volna a nekünk való asszony. Nekem tetszik, s azt hiszem te se búsulnál miatta, mert hisz a múltkoriban láttam, mikor verébvadászaton voltál s az ő ablakai alá húzódtál, hogy egy csésze tejet tett eléd. És gazdánkat —“ „Szintén szereti“ mondta reá a feleletet a czicza. „Mert ha az ablaknál ül és varr, gazdánk pedig arra megy, s ő meglátja őt, elpirul. És ha az emberek elpirulnak —“ „Értem“, szakitá félbe a cziczát a kutyácska. „Mi ketten tehát egy nézeten vagyunk, ép azért kell, hogy ő legyen a mi asszonyunk!“ „Hanem gazdánk ?“ kérdi kétkedőén a czicza. „No majd arra is rá jön a sor“, mondja a kutyácska bizalommal. „De csitt! gazdánk fészkelődik, már fölébredt“. Az alvó fölugrik székéről és gyanakodó pillantással méri végig szobatársait. Ezek azonban, amint látszik, édes álomba merülve feküdtek ládájukon, összegomolyodva, mint a csigaház, s nem mozdultak. A férfi pedig nagy léptekkel jár föl s alá, mint aki nagyon töri a fejét valamin. De hagyjuk itt az egyedül levőt kutyácskájával s kandúrjával s menjünk fel a lépcsőn egészen a tető alá, a hol szűk szobácskákban nyomorgó emberek pihenik ki a napnak fáradalmait. Egy ilyen kis szobácskábán, amely FRÄNKL DEZSŐ vaskereskedése NAGYKÁROLY, MAKAY-UDVAR. Ajánlom Nagykároly város és vidéke közönsége részére dúsan felszerelt vas-, szerszám- és konyha felszereléseimet ZZZZZ a legolcsóbb árban. ........... Cfo, p=>' C/2
