Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1941

27 önképzőkörnek, vagyis 71 évvel ezelőtt. Könnye Alajos kegyesrendi reálgimnáziumi igazgató irányitotta akkor »a tagok munkálkodását segítve az ifjak közül szavazattöbbséggel választott alelnök, titkár s nyolc bíráló által«. Az önképzőkör célját a magyar nyelvnek és irodalomnak : a nemzet szellemi örökségének elsajátításában jelölték meg a vezetők. A hatosztályu reálgimnázium két felső osztályának növendékei szépirodalmi önálló foglalkozás mellett az iskolai tanulmányokkal összhangzó tételeket dolgoztak ki. A sikerültebb dolgozatokat buzdítás végett a helyben megjelenő »Somogy« és Zala—Somogyi Közlöny« c. heti közlapokban közölték, a legnagyobb részét pedig a kör évkönyveibe irták be. Ezek az évkönyvek, sajnos, elvesztek vagy lappangnak. Az emiitett kél közlap példányai azonban egy kis utánjárással valószínűleg iriegszerezhetŐKi. Könnye Alajos igazgatót Kőitek Nándor váltotta fel az intézet vezetésében. Az önképzőkör működéséről 1871-ig hallgatnak az évkönyvek. Csak az 1874/75-i tanévben Farkas László igazgatóságának második évében olvashatunk a »Tanügyi mozzanatok? rovatban újra rövid beszámolót a »Gyakorló Iskoláról . A tanév kezdetén a négy felső osztály tanulói a végből, hogy a rendes leckeórákon kivül legyen alkalmuk a^ irodalmi ismeretekben s a szóbeli előadásban való önképzésre,'Fekete Endre, a magyar nyelv és irodalom tanárának kezdeményezésére és utmutatása szerént Gyakorló iskolái szerveztek, mely sikeres működését junius 16-ig folytatta. A hetenként egyszer tartott gyűléseken, melyek lárgyát felolvasások, szavalatok, önálló munkálatok beterjesztése és megbirálása képezék, tevékeny részt vett 75 ifju.« Ezután »Gyakorló Iskolánk; évről-évre rendesen ;;elismerésreméltó szorgalommal és szép eredménnyel működött . A tisztségviselők elnevezése módosult ugyan, száma is változott, a gyűlések tárgysorozata mutatósabb vagy egyszerűbb lelt, az eredmény sok mindentől függött, de önképzőkörünk őse minden évben megalakult (1-914/18(1^ kivételével) és a vezetőség elgondolása szerint hasznos munkát végzett. A világháború után az önképzőköri niunka ellanyhult. A vezetőség minden igyekezete ellenére kezdtek kiapadni az élet forrásai. 1932-ban a vezető tanár már az önképzőkör válságáról elmélkedik 1933-tól »Virág Benedek önképzőkör néven uj jövő felé indul »Gyakorló Iskolánk?. »A nemzeti lélek tüzes ébresztője«, »a szent öreg«, »a magyar Horác«, intézetünk neves tanítványa egyre eredményesebben szól azokhoz, »akiket a nyers vér melegít, kikben egészség, elme, dicsőséges név kivívása hatalmas inger felséges dolgokra.« 1937/38-ban már az uj idők uj elgondolásai is érvényesülnek .szakosztályok alakulnak s bár nemi bontakoznak ki teljes szépségükben, mégis mozgalmasabb életet, nekilendülést jelentenek. Ebben az állapotban (az átalakulás állapotában) van még most is önképzőkörünk : a szebb magyar Holnapot hozó magyar Mának igényei l teljesen kielégítő alakon dolgozik. Figyeli hazánk önképzőköreink munkáját, s amit szépnek, jónak, időszerűnek ismer föl széles e hazában, céltudatosan, szívósan megvalósítja. Körünk az idén szeptember 20-án tartotta alakuló gyűlését. Balogh Lajos igazgatóhelyettes és Santora Mihály vezető tanár jelenlétében a VII. és VIIJ. o. titkos szavazással választotta meg az uj