Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1940

4 Szentnek dicsér az ifjúság, Petralta ég fiának, Te vagy tudás és tisztaság Valenza s Leridának. Isten félelme járja át Imádra szomjas elménk, Olts, jó Atyánk, belénk tudást S a tisztaság szerelmét. (Laudes.) (Don Antonio lakása. Nehéz, régi bútorok. Alkonyodó délután. Háttérben nagy üveg-ablak Mária-képpel. Előtte mécses. Az asztalon süteményes tál. Bejárat balról.) Jósé (sötét di,áktógában, négyszögű fekete diáksapkával, belép). Antonio (meglepetve majd szívélyesen) : Isten liozoll Jósé öcsém ! Hogy megnőttél ,mióta ne:n' láttalak ! (Gyönyörködve nézi.) Szakasztott mása vagy az apádnak. Nem szép tőled, hogy-csak most látogatsz el hozzánk. A család' nincs is itthon. Pedig ,a lányaim is örültek volna ennek a találkozónak, különösen Ines (jelentősen). Hát hogy érzed magad a szép Valenciában ? (Helyet mutat .az asztal mellett.) Jósé (kissé elfogódva!) : Köszönöm kedves bátyám. Nagy öröm ez nekem a leridai egyetem uLán. Szívesen járok az egyetemre. Régi álmom teljesült azzal, hogy 'most a hittudományokat hallgathatom. Antonio (süteménnyel kínálja) : Egyél Jósé. Van olyan jó, mint a gazdád süteménye ? Vanília van árn benne ízesítőnek ! Uj-Granadából hozták ! Jósé (fanyarul mosolyog): Mint a gazdám süteménye? Ugyan melyik diák kap süteményt a szállásadó gazdájától ? Jó, ha levest kapunk. Az is olyan Sovány, hogy meglátni benne a legyet a tál fenekén, ha a répa odanyomja., De a gazdánk csupa jóindulat. Amíg ő ürüeombjál falja, dicséri a mértékletességet. Aztán odakiált : »Egyetek barátaim ! Jól esik látnom, milyen jó étvággyal esztek«. Persze, hogy jó étvággyal halásszuk ki a répát a'levesből. Úgyis kevés úszkál benne. Antonio: Hál liust sohasem esztek? Jósé: Kapunk néha ünnepen, kecskelábat. Azon sokáig lehet rágódni. Mikor aztán asak a csont marad rajta, a gazdánk odaszól : »Hagvjátok a többit a szolgáknak, ti pedig menjetek sétálni. Nem jó feli gyomorral egy helyben ülni . Antonio (jóízűen nevet) : Na nem gondoltam öcsém, hogy ilyen gyámoltalan légy. Tűröd ezl és nem jelented a rektornak ? Ti választjátok magatok közül a rektort, csak van gondja rá, hogy meg ne rövidüljetek ! Jósé: Papnak készülök don Antonio. A papnak meg kell tanulnia, a mértékletességet, a nélkülözést, a türelmet. Különben is hiába minden. A szállásadók jó viszonyban vannak a reclorral és ha panaszkodnánk, mi huznók a rövidebbet. Antonio (meglepetve) : Papnak készülsz fiam ? Hm. Én már csak azt mondom, kár. (eltűnődve) Ilyen szép fiatal ember és papnak akar menni ! Öcsém, miért nem mész inkább katonának ? Apád

xis azt szeretné. Nincs kedved hódítani ? Várakat, országokat, leánysziveket ? Jósé: Én is hódítani akarok A spanyol katona meghódította az egész világot. Királyaink birodalmában soha nem nyugszik le a