Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1940

23 épülettömb a kerttel együtt és a város kötelezi magát a fenntartására és 7 rendi tanár ellátására. 1870—71-ben a VII., 1871—72-ben a VIII. osztály nyílik meg és ebben az évben tartják meg az első érettségi vizsgálatot. Az épület még mindig nem megfelelő. A város az 1896-i millenáris közgyűlésen kimondja az uj intézet építését. Terveket készittet ; az ügy húzódik. Végre 1904-ben ugylátszik dűlőre jut az újjáépítés ügye, mert a rendházat és gimnáziumot átköltöztetik a honvédektől elhagyott Sugár-uti laktanyába. Két évre szólt volna az uj helyzet és ezalatt meg kellett volna épülnie az újnak. A két évből 20 esztendő lelt az iskolának teljesen alkalmatlan, rendháznak meg éppen nem való épületben. Végre 1928. október havában harmadszor talált otthonra az intézet kaszárnyában, de ez már szép és megfelelő. A volt Frigyeslaktanya fogadja be a gimnáziumot és a rendházat emberi számítás szerint végleges elhelyezkedéssel. (Erről az 1923—24. évi értesitőben bővebben.) 1928. szeptemberben nyilt meg a gimnáziummal kapcsolatos 50 tanulóra berendezett modern konviktus, amelyet külön ismertetünk. 1934 december 8-án áldotta meg dr. Roll Nándor veszprémi megyéspüspök ur az uj ifjúsági templomot, amely boldogult Juk Béla ny. pacsai plébános 5000 P-ős hagyatékából, a kegyestanitórend 5000 P-ős adományából, Nagykanizsa város 5000 P-ős inségmunkájából, Nagykanizsa város közönségének, az intézet tanári karának és ifjúságának, a leányliceum növendékeinek adományaiból és a nagykanizsai kegyesrendi társház hozzájárulásából, Vécsey Barnabás mérnök tervei szerint épült. A főoltárt a Nagykanizsai Piarista Diákszövetség emeltette 2800 P értékben. Az uj ifjúsági templom 109 éves hiányt szüntetett meg és nemcsak az ifjúságnak, hanem a nagyközönség lelkiszükségletének kielégítésére is szolgál. 1940 október 13-án avatta fel templomunk uj orgonáját Zimányi Gyula, a magyar kegyestanitórend főnöke. Az uj orgonát az ifjúság, a Piarista Diákszövetség, Nagykanizsa megyei város és közönsége adományából építette a Rieger Ottó orgonagyár Szakolczay-Riegler Ernő orgonaművész, a Zeneművészeti Főiskola tanárának terVei szerint 12.000 P-ért. Iskolánk eddigi katolikus középiskolai főigazgatói: Jászai Rezső dr. (1935-1938), Berkes Ottó (1938—40), Mlakovszky László (1940—). Iskolánk eddigi főigazgatói: 1777. gr. Nitzky Kristóf, 1735. gr. Teleky József, 1787. Vay József, * 1790. helyettesül Kelemen Imre, 1792. Nóvák Krizosztom, 1793. Raufek Ferenc, 1805. Paintner Mihály Antal, 1818. Fejér György, Deáky Zsigmond, Steine kerületi felügyelő, Kádas Rudolf (1865—1878.), dr. Német Antal (1878—1884.), Mészáros Nándor (1884-1890. márc.), Pallér Kelemen