Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1940

1G 2. A történelem Szent Lászlója. Majdnem minden francia templomban találkozunk a nagy hősnőnek, Jeanne d' Arc-nak emlékével. Az angol—francia százéves háború diadalmas Szüzének szobrai és képei alatt azonban sohasem láthatunk viragokal, hanem csak csorbult, tört kardokat. Ezek a fegyverek azonban nem azt akarják jelképezni, hogy az »Orleánsi Szüz« a harc, az öldöklés, a pusztítás szentje — ellenkezőleg.. A francia Aipok egy lávoleső falucskájának kis parasztlányát az Ur liivása küldte bele a harci zajba, hogy népéért meghaljon, hogy hordozója legyen az isteni Gondviselésnek. Mi magyarok sem találjuk (templomaink szenl hangulatához, levegőjéhez idegennek oltárképeinkre festve, márványba vesve, zászlainkra himezveiai bárdos Szt. László alakját. Szt. László bárdja nekünk is sokkal többel jelent, mini egy száz csatában diadalmasan meghordozoü legyver. Hogy miért, adja meg rá a feleletet a történelem. ; * Lélekben szálljunk vissza a kilencszáz esztendővel ezelőtti magyar időkbe. Az a népvándorlási hullám, amely a kinai fal és a Kárpátok közölt zajlott egy évezreden át, végleg kivetette a magyarságot az euráziai puszták lovas-nomádjai közül a Kárpátok hazájába. Óriási az ellentét a honfoglalás előtti és utáni magyar életforma közölt. Előtte\övé volt a világ egyik legnagyobb fennsíkja, most a gyepük szűk keretei fojtogatták az uj hazában. Évtizedek alatt kell lemondania évszázados jogszokásokról és erkölcsökről. Bele kell illeszkednie nyugat keresztény világrendjébe, melytől minden porcikája idegen. A nemzet lelkileg kettészakadt. Egyik rész Szt. István trónja és eszméi mellett állott, a másik részt Iíoppányok és Vaták szervezték Somogy és Erdély irdatlan rengetegeiben. Az összeütközés véres testvérharca csak látszatra lohadt le István király súlyos kardja alatt. A magyarság és a kereszténység nagy vitája még nem dölt el. Mikor a krónikások ezernegyvenet irlak, megszületett a megvakított pogány Vászoly unokája, László. Lengyelországban telték a keresztvíz alá, hol atj^ja számkivetésben élt. Egyéniségére döntő befolyással volt anyja, a lengyel királylány, ki gyermekkorában a Rajnamellék egyik kolostorának növendéke voll. Itt szívta macába azt a megújhodott katolicizmust, mely a clunyi kolostorból árasztotta szél friss levegőjét. Sokat köszönhetett anyjának. Ö keltette életre fiában azokat az erényeket, melyek szent egyéniséggé alakították. Az anyai kéz melegét kiegészítette az apának, Béla hercegnek lovagi nevelése, hisz a kis Lás:ló herceg atyjában e kor egyik legkiválóbb hadvezérét és lovagját tisztelhette. Azután rálépett arra a kemény, tövises útra, melyet atyjának is meg kelleti járnia : a számkivetés, a hálátlanság ösvényére. Puhányok, kislelküek fáradtan dőllek volna ki, türelmetlen zsarnokokká vállak volna; László, mégis türelmes és kegyes maradt. Uj levegőt hozott e korba, melyben egymást érik a testvérharcok és nyers kegyetlenségek. Bukott rokonát, Salamont sem sújtotta korának szigorú büntetésével, a megvakitással, mikor békejobbját durván visszautasította. Elzáratta csupán egy időre, hogy magába száll-