Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1940

1G 2. A történelem Szent Lászlója. Majdnem minden francia templomban találkozunk a nagy hős­nőnek, Jeanne d' Arc-nak emlékével. Az angol—francia százéves háború diadalmas Szüzének szobrai és képei alatt azonban sohasem láthatunk viragokal, hanem csak csorbult, tört kardokat. Ezek a fegyverek azonban nem azt akarják jelképezni, hogy az »Orleánsi Szüz« a harc, az öldöklés, a pusztítás szentje — ellenkezőleg.. A francia Aipok egy lávoleső falucskájának kis parasztlányát az Ur liivása küldte bele a harci zajba, hogy népéért meghaljon, hogy hor­dozója legyen az isteni Gondviselésnek. Mi magyarok sem találjuk (templomaink szenl hangulatához, levegőjéhez idegennek oltárképeinkre festve, márványba vesve, zász­lainkra himezveiai bárdos Szt. László alakját. Szt. László bárdja ne­künk is sokkal többel jelent, mini egy száz csatában diadalmasan meghordozoü legyver. Hogy miért, adja meg rá a feleletet a tör­ténelem. ; * Lélekben szálljunk vissza a kilencszáz esztendővel ezelőtti ma­gyar időkbe. Az a népvándorlási hullám, amely a kinai fal és a Kárpátok közölt zajlott egy évezreden át, végleg kivetette a ma­gyarságot az euráziai puszták lovas-nomádjai közül a Kárpátok hazájába. Óriási az ellentét a honfoglalás előtti és utáni ma­gyar életforma közölt. Előtte\övé volt a világ egyik legnagyobb fenn­síkja, most a gyepük szűk keretei fojtogatták az uj hazában. Évti­zedek alatt kell lemondania évszázados jogszokásokról és erkölcsök­ről. Bele kell illeszkednie nyugat keresztény világrendjébe, melytől minden porcikája idegen. A nemzet lelkileg kettészakadt. Egyik rész Szt. István trónja és eszméi mellett állott, a másik részt Iíoppá­nyok és Vaták szervezték Somogy és Erdély irdatlan rengetegeiben. Az összeütközés véres testvérharca csak látszatra lohadt le István király súlyos kardja alatt. A magyarság és a kereszténység nagy vi­tája még nem dölt el. Mikor a krónikások ezernegyvenet irlak, megszületett a meg­vakított pogány Vászoly unokája, László. Lengyelországban telték a keresztvíz alá, hol atj^ja számkivetésben élt. Egyéniségére döntő befolyással volt anyja, a lengyel királylány, ki gyermekkorában a Rajnamellék egyik kolostorának növendéke voll. Itt szívta macába azt a megújhodott katolicizmust, mely a clunyi kolostorból árasz­totta szél friss levegőjét. Sokat köszönhetett anyjának. Ö keltette életre fiában azokat az erényeket, melyek szent egyéniséggé alakí­tották. Az anyai kéz melegét kiegészítette az apának, Béla herceg­nek lovagi nevelése, hisz a kis Lás:ló herceg atyjában e kor egyik legkiválóbb hadvezérét és lovagját tisztelhette. Azután rálépett arra a kemény, tövises útra, melyet atyjának is meg kelleti járnia : a számkivetés, a hálátlanság ösvényére. Pu­hányok, kislelküek fáradtan dőllek volna ki, türelmetlen zsarno­kokká vállak volna; László, mégis türelmes és kegyes maradt. Uj le­vegőt hozott e korba, melyben egymást érik a testvérharcok és nyers kegyetlenségek. Bukott rokonát, Salamont sem sújtotta korá­nak szigorú büntetésével, a megvakitással, mikor békejobbját dur­ván visszautasította. Elzáratta csupán egy időre, hogy magába száll-

Next

/
Thumbnails
Contents