Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1938

10 kéletesitellem magam... főkénl abban, hogy mindennel szemben közlönyt és unalmat mutassak... A serdülő Tolsztoj a »comme ii faut<, szemében egyetlen férfieszmény, legfontosabb feltételének vélte a mindennel szemben való közönyt és bizonyos előkelő és lekicsinylő unalom állandóan magára erőltetett kifejezését. A kamaszlélek összetevője azóta sem változott. Sok nevelő jóakarata és türelme szenvedett már hajótörést ezen a cinikus fiatalkori közönyön. Ez ellen a

t habár csak szórványosan felbukkanó közöny ellen vettük fel a küzdelmet ebben az évben. Ennek a küzdelemnek a szoL gálatába állítottuk bele a szentbeszédeket, amelyeket az Igazgató, Kolla János, Varasdy László, Szikrai Ferenc, Fazekas József, Reisz György és Murányi Károly mondottak felváltva a templomban, ezt szolgálták azok az alkalomszerű megbeszélések, amelyeket az osztályfőnökök folytattak tanítványaikkal a közösben, vagy négyszemközt, hála Istennek szép eredménnyel. Hogy ezt a sokszor öncélú közönyt távoltartsuk tanítványaink lelkétől, nevelésünkben ezidén helyet kapott a keresztény irgalmasságra, mai szóval a karitászra való nevelés is. Intézetünk ezen a téren nemes hagyományokban gazdag múltra tekint vissza. Segitő Egyesületünk évről-évre igen sok szegény fiúnak nyújt támogatást könyvben. Rendházunkban állandóan 3-4 szegény, de jól tanuló fiu kap ellátást, intézetünk és cserkészcsapata segély alakjában évenként szép összeget fordít jótékonyságra. A példa tehát a karitatív szellem ápolására megvan. Kiaknáztuk azt á szerencsés alapot is, hogy a gyermekekben sok a természetes részvét, amely alkalmas arra, hogy tudjanak önkéntes áldozatot hozni a szegényekért, .pl. szegény osztálytárs kirándulási dijához hozzájárulni, s adakozni a nincsteleneknek. Ez utóbbit a Szociális Misszió Társulat szegényeinek támogatásával és megajándékozásával (élelmiszer, ruhanemű) érték el. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy az álkoldusokkal és érdemtelenekkel szennben legyenek óvatosak. Ifjúságiink kötelezően négy alkalommal járult a szentgyónáshoz és szentáldozáshoz : szept. 24-én, dec. 16-án, márc. 24-én és jun. 10-én. A húsvéti lelkigyakorlatokat márc. 22., 23.. 24-én tartottuk. A lelkigyakorlat vezetői az I—III. osztályosoknál Varasdy László dr., a IV—VIII. osztályosoknál Reisz György tanárok voltak. Tanulóink szeptember '12ítői oki. 15-ig, április 24-től az év végéig járlak mindennap fél 8 órakor szentmisére. Ebben az időpontban kápolnánkban az év többi napjain is volt állandóan szentmise, de azokon a hideg időjáráísra váló tekintettel a részvétel nem volt kötelező. Ennek ellenére diákjaink nagy tömegekben tértek be hoszszabb-rövidebb szentséglátogatásra. Külön meg kell említenünk azt a figyelemre méltó munkát, amellyel Fazekas József intézeti énektanár a felnőttebb ifjúságot bevonta a húsvéti szertartásokba aktiv részvételre. Virágvasárnap és nagypénteken tanulóink énekelték a Passiót, nagyszombaton pedig az u. n. próféciákat, igen nagy lelkesedéssel és buzgalommal. Szent Márk napján és a keresztjáró napokon elvégeztük az előirt ájtatosságol, Űrnapján pedig résztvettijnk a plébánia ünnepi körmenetén. Hazafias nevelés. Kivonulások. Ünnepélyek. Hazafias nevelésünkben két nemzeti nagyság gondolatai irányítottak bennünket. Zrínyi Miklós, kinek nevével városunk történeti múltja sok kapcsola-