Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1937

17 (Ezérl kívánunk nagyobbszabásu ünnepség keretében hódolni a magyar államalkotó és országépitő szent király, Szent István emlékének.) Október 6-án nemzeti vértanúink emlékének hódoltunk ünnepi megemlékezéssel. November 27-én, Szentatyánk pártfogásának ünnepén műsoros előadás keretében hódoltunk rendalapitónknak. December 6-án a Kormányzó Ur őfőméltósága nevenapj,án szentmisén vettünk részt. December 9-én légvédelmi és légoltalmi előadási hallgattak tanulóink, 17-én pedig részt vettek a város légvédelmi gyakorlatán.; Február 20-án került szinre Szigligeti vígjátéka, a Liliomíi műsoros teadélulán keretében. A műsor a következő volt : 1. Bevezetőt Inondott : Barta István házfőnök, h. igazgató. 2. Prológ. Mondta : Keserű László III. o. t. 3. Liliomíi, énekes, táncos vígjáték 3 felvonásban. Szövegét irta : Szigligeti Ede. Verseit irta : Emőd Tamás. Zenéjét szerezte : Nádor Mihály. Karnagy : Bácz János. Szereplők : Szilvái : Bónay Tihamér VIII. o. t.j Kamilla : Török Aurél VII. o. t., Mariska : Kollár Ferenc III. o. t., Liliomíi : Krátky Tibor VI. o. t., Szellemfi : Filó Gyula VIII. o. t., Kányay : Ángyán Pál VIII. o. t., Erzsi a lánya : Kovács Ernő IV. o. t., Gyuri, pincér : Lukács Miklós VII. o. t., Schvarcz, pesti fogadós : Magyar András VII. o. t., Adolf, fia : Vass László VII. o. 1., Szomszédasszony : Babali Lajos VIII. o. t., Uracs : Németh József IV. o. t., Szolgáló : Németh Zoltán IV. o. t., Szakácsné : Sermann László IV. o. t., Leányok : Bogenrieder József II. és Tarnai József III. o. t.. Hordár : Czulek József Vili. o. t., Kocsis : Ebesfalvy Elemér VIII. o. t. A zenekar tagjai : Bien Andor, Kaufmann László VIII., Bédei Tibor, Vermes István VII., Kovács S. Aladár, Sörlei Kázmér, Breier Pál V., Fodor Géza

s Hegyi Lajos, Muravölgyi Károly, Erős László, Zsoldos György IV., Erős Ferenc, Kerecsényi György II. o. tanulók. Március 15-én hazafias ünnepségei rendeztünk. Május 12-én tartotta iíjuságunk évzáró tornavizsgáját. 7. Uri nevelés. A renaissance a szép természetnek tiszteletével megigézte az embert. Ez a szép természet nem emelte fel az Istenhez, hanem szeretetét lefoglalta a maga számára. Az uj ideál azontúl az ur-ember, amelynek boldogulásában az ösztön az erő, a géniusz a szerencse. »Sequere naturam«, ez lelt a jelszó. A »natúra« pedig — mint Prohászka irja — tág fogalom. Lehet alantjáró, aljas ösztön, de lehet a nemes, elit lelkek ösztöne is. A piarista nevelés eszményképe nem a renaissance ur-embere, akit ösztönei irányítanak, hanem az elit lélek, az uri lélek, az uri ember, akiben a lélek harmóniája és szépsége él. Ez az uri ivonás a lélek uralma a test és az ösztön felett. S ennek szejnmelta^tjása elől nem térhetünk ki mi sem tanítványaink nevelésében. Kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy sok mai diák lelkéből hiányoznak a finomabb vonások, az előkelő, elit lélek tiszteletreméltó stilusa : az uri magatartás. Ennek okát főképen abban látjuk,, hogy hiányzik nekik a gyerekszoba. Kevés az otthoni nevelés, s minthogy nevelő szerzet vagyunk, vállalkoznunk kell az otthoni nevelés hiányainak pótlására. Megfigyeltük tanítványaink társalgási modorát, udvaron, folyosón tizpercekben.