Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1935

\ 29 Délután 2 órakor a Kékes-kápolna mellett elhaladva, el,i,n,duil|unk Pai•rádra. A piros jelzésű utón 30 perc alatt elértük a Mát

i

r{a gyöngyéi':, a, 902 ní. m'4gta/s Saskőt. Óriási sziklaftömeg'. északi oldalán függélyest kopasz csúcsán hösi-emlékmü. A Keleti Máira végtelen gerincén, szédítő szakadékai szélén és irgalmatlan lejtőin haladva sokszor ugy éreztük, mi,nlha ég és föld között lebegnénk. 40 perc mulVa mégis sikerüli leereszkednünk a csipkjefozsával sűrűn benőtt völgybe, Róz&aszálláshoz. Csinos kis vadászház van, itt. Ilonavölgyön, Hagymástelepen, Vadaskerten és Parádfürdőn át délután fél 7-kor érkeztünk Párád községbe. Itt a róni. kat. elemi iskola egyik tantermében kaptunk szállást. 27-én délelőtt kirándultunk a Csevice-forráshoz. Kénes savanyuvizéből kaptunk bőven. Nem mindenkinek izioit Innen nyomban átmentünk a közeli üveghutába A gyárvezető ur az üveggyártás minden állomásán volt szi

r ves végigvezetni bennünket. Láttunk fuvást, vágást, égetést, festést, csiszoilást, köszörülést, slb. megfelelő magyarázatokkal kisérve. Majd a remekbe készült üregtárgyak termébe vezetett, hol sokáig szemlélődtünk. Egy órakor prtünk vissza Pairádria. 28-én átmentünk Párád-fürdőbe, hol hazánk egyik iegbájosabb fekvésű, legmodernebb építkezésű strandján megfürödtünk. Viszszafelé jövet az évszázados parkban és a gyógyfürdő kastélyszerü épületeiben gyönyörködtünk. [ 29-én reggel Recsk és Sírokon át Parádfürdő állomásra gyalogoltunk!, Innen vonattal mlentünjk Kál (Kápoinjáln és Füzesabonyon át Egerbe, hova délután 6-kor érkeztünk. Csanády László lb. kanonok, róm. kat. tanítóképző int. igazgató ur volt kegyes saját internátusában helyet adni. 30-án és 31 -én Eger várost tekintettük meg. Első utunk a gyönyörű, görög istilben épült székesegyházba vezetett. Hatalmas méreteivel méltóságteljesen emelkedik ki az előtte lévő kis térbői. Sorranéíztük a felívezettőj lépcső mellett álló szentek szobrait, a hom'okzatot tartó gyönyörű 12 korinthi oszlopot. Belülre kerülve a 100 m. hosszúságú, három hajós nagy tempóm oltárait, képeit, nem utolsó sorban méreteit néztük nagy megilletődésséT Innen átmentünk a líceumba, melynek hatalmas könyviárában, kép- és régiséggyűjteményében gyönyörködtünk órákfan ál, szakszerű magyarázat kísére.^ tében. Végül felmentünk az 53 m. magas csillagvizsgáló toronyba. Temploimai közül láttuk a Cisztercitákét, Szervitákét, Ferencesekét, Irgalmasokét, valamint laz utóbbi előtt álló 35 m. rnagjas, 14 szögletü török minaretet A város északkeleti szélén, a hegység végső nyúlványán taláítukaz örökemlékü, dicső egri vár maradványait. Lementünk a vár kazamatáiba. Mindjárt a bejáraton belül van Dobó István síremléke. Az első 8—10 mi. széiesl,, 20—25 m. hosszú, feltűnően tisztán tartott termekben nagy szakérMernra valló ízléssel és elrendezéssel üvegfedeLes asztalokon pihennek .dicső egjri hőseink és a török vitézek sérült koponyái, csontjai. Falra akasztott polcokon 'és üvegszekrényekben korsód, pjíipákí, 'edények, kengyelvas

tak!, stb. Ezeket a termeket elhagyva, következnek a folyosók. Néhányon végigmentünk'. Őrhelyek, megfigyelő kibuvólyukak, robbantások nyomai emlékeztettek azokra a nehéz napokra, miit a kis védőőrségnek át kellett élnie. Mély megiAetod^sálltunk meg egy derék kis csapat tagjainak emléktáblája előtt, kik itt a föld mélyén egy robbantás következlében beomlott falak alatt lehelték ki nemes lelküket. Mjkor újra napvilágra kerültünk, elzarándokoltunk a njéhjájny (iépjé|S|rje lévő nagy iróniák, Gárdonyi Gézának sírjához,. Hataimias /tölgyfa kereset jelzi és erős vasrács védi kihűlt teteméi. A dics egri vár megtekintése ulán önkéntelenül Dobó István* bronzszobrához siettünk. A piactéren áll. Kivont karddal a kezében éppen rohamra