Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1933

I. A Nagykanizsán épülő piarista kápolna védőszentjének, S. M. Pirotti Pompiliusnak szenttéavatása. Irta: BARTA ISTVÁN kegyesrendi tanár. Róma, 1934. március 19. Ordo Pius totus, flagranti abreptus amore, nunc celebrat laudes, Pompili, ubique tuas. (Eph. Cal.) Az emlékektől mámoros lélek ünnepi érzéseit ünnepi formában kellene megénekelni, mert a szürke szó itt a valóságnak csak halavány mása. Sik Sándor Róma Asterrwjának néhány sora zsong bennem, akár mint a fenséges ünnep preludiuma, akár mint ünneplő lelkem érzéseinek hü kifejezője : Kábultan állok ájtatos magamban A Péter-egyház roppant homlokán. Körül a város barokk szarkofágja S nagyságos romjait elembe tárja Az ősi Urbs, az alvó szent pogány. Magam vagyok. Rám száll a déli csend Ezredes szellő lobban homlokomra, Körül a márvány csillog és remeg . . . ... És jönnek, jönnek négy széltáj felől . . . . . . Zarándok ezrek sürü raja húz Az óriás tér márványkoszorus,' Négy öleléssel ölelő szivére. Isten városának sugárzó ormán zeng a dicséret ezrek s ezrek ajkán. A piaristaság nagy ünnepére, M. Pirotti Pompilius szenttéavatására, a világ minden tájáról megindultak Calasanzi Szt. József fiai, leányai és tanítványai. Négyezer zarándok érkezett idegenből az ünnepre, köztük 300 piarista atya és 1700 piarista diák. A magyarországi zarándokcsoport 13 piarista tanárból és 30 diákból állt. A nagykanizsai rendházból Rozs Lajos, Kolla János és Barta István jelentek meg. * Pirotti Szt. Pompilius 1710-ben született a nápolyi királyság Montec,alvo nevü helyiségében régi nemesi családból. Ragyogó lelkének legszebb erényei : a Szt. Szűz és Jézus Szt. Szivének tisztelete, az ifjúság odaadó nevelése, a szegények istápolása, a mindennapi szt. áldozás sürgetése és a bűnösök megtérítése. A család nemesi címerében ez a felirat olvasható :