Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1931

6 ban, a többiekben pedig június 1—4-ig tartottunk. Az érettségi vizsgálatok írásbeli része május 17., 18., 19-én, a szóbeli része pedig dr. Bognár Cecil szentbenedekrendi tanár, egyetemi m. tanár elnöklete alatt június 10., 11., 13. és 14-én volt. Tornavizsgálatunkat június 12-én a Zrínyi Miklós-sporttéren tartottuk. A záróértekezlet június 13-án volt. Az iskolaévet ünnepélyes Te Deummal június 12-én zártuk le, míg a jutalmak kiosztása és a záróünnepség június 5-én volt. 2. Változások a tanári karban. Az intézet kebelében beállott változások közt a legjelentősebb eddigi igazgatójának, Eberhardt Béla c. főigazgatónak nyugalombavonulása. A távozó igazgatót 21 éves működés csatolta intézetünkhöz s ebből 12 évet mint annak igazgatója töltött el. Igazgatói tevékenykedésének maradandó nyomaiként említhetjük fáradhatatlanul kitartó munkálkodásának legszebb gyümölcsét, az intézet új épületét a vele kapcsolatos, pompásan felszerelt konviktussal együtt. A legnehezebb időkben rendkívüli energiával vezette az intézetet s akadályokat nem ismert. Keze alól egész generációk kerültek ki s ezek magukkal vitték minden pedagógus legszebb dicséretét, a gondos és tervszerű tanári munka legnemesebb eredményeit: a frázisoktól mentes, tettrekész hazaszeretetet és mély vallásosságot. Nemcsak az intézetnek, hanem az egész város közönségének legjobb kívánságai kísérik el a jól kiérdemelt nyugalomba. A távozó igazgató helyébe a rendi nagykáptalan Magas Mihályt küldötte, aki 13 éven keresztül vezette a Rend legnépesebb konviktusával együtt a tatai intézetet. A magyar kegyestanítórend főnöke Kemény Jánost a debreceni, Végh Árpádot a kecskeméti, Pfléger Mihályt pedig a magyaróvári intézethez helyezte át, helyükbe pedig Berkes Józsefet rendelte Veszprémből, Kolla Jánost pedig Magyaróvárról. A hiányzó harmadik tanárt a betegségéből felépült s újra munkába álló Nagy Lajos pótolta. 3. Hivatalos látogatások. Mátray Rudolf, a székesfehérvári tankerület kir. főigazgatója 1931. október havának 22—27. napjain végezte hivatalos látogatását. Dr. Bohn Ferenc testnevelési felügyelő november 26-án vizsgálta felül az intézet testnevelését. 4. Valláserkölcsi és fegyelmi állapot. A sz. gyónáshoz és áldozáshoz négyszer járult kötelezőleg a katolikus ifjúság: október 17-én, december 18-án, március 14-én — a lelkigyakorlatok befejezéséül — és június 7-én. Magánájtatosságból sokan végeztek hetenkint sz. gyónást: különösen a hónapok első péntekjein, Jézus szentséges Szive tiszteletére és Szűz Mária ünnepein volt sok gyónó és áldozó. Árpádházi sz. Erzsébet dicső emlékének november 19-én műsoros ünnepély keretében hódoltunk. Május második vasárnapján mi is megtartottuk az „Anyák napját." A nap jelentőségét az egész ifjúság előtt Kolla János hittanár méltatta. A magyar püspöki kar rendelete értelmében sz. Márk napján és a keresztjáró napokon az előírt ájtatosságokat elvégeztük. A feltámadási és úrnapi körmeneteken az egész ifjúság testületileg vett részt. Nagy gondot fordítottunk arra, hogy intézetünk ifjúságának viselkedése mindenben méltó legyen a piarista szellemhez. Bár az év folyamán néhány sajnálatos megtévelyedés is fordult elő, mégis a tanuló ifjúság viselkedése általában fegyelmezettnek és tisztességtudónak mondható. Az intézetünkben uralkodó komoly, vallásos szellem egyik bizonyítéka, hogy minden évben számosan akadnak növendékeink között, akik hivatásuknak a papi pályát választják. Az iskolai év végén egy tanuló jelentkezett a szerzetes tanári és kettő a világi papi pályára. 5. Iskolai ünnepségek. Részint a hazafias érzés növelésére, részint ifjúságunk belső értékeinek kifelé való bizonyítására több ünnepélyt is