Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1929

14 ban az intézet alsóbb osztályainak növendékei a helybeli flóra és biológiai megfigyelések tanulmányozására többször voltak a városi sétakertben és a mezőkön szaktanáraik vezetése alatt. A IV., VI. és VII. osztály tanulói a történelem tanárának vezetése alatt az építészeti stílusok gyakorlati tanulmányozása céljából megtekintették a helybeli templomokat, épületeket és az Inkey-mauzoleumot. A VIII. osztály tanulói a fizika tanár vezetése alatt megtekintették a D. S. A. helybeli mühelytelepét és a Transdanubia villamos centráléját. Az intézet tanulói a rajztanár vezetése alatt megtekintették a Polgári Egylet termeiben rendezett két képkiállitást és szőnyegkiállitást. Május 28-án és 29-én 90 tanuló 4 tanár felügyeletével két napos kiránduláson vett részt Fonyód, Badacsony, Balatonfüred, Tihany, Balatonföldvár megtekintésével. 8. Rajzkiállitást rendeztünk junius 26—27-én. E kiállitáson a tanulók egész évi munkájukról tettek bizonyságot rajzaikkal és festményeikkel. 9. Szülői értekezletek. Okt. 4-én az igazgató a bejáró leánymagántanulók szülőivel tartott megbeszélést azokról az elvekről, melyek a leányok nevelésében hatásosak és kívánatosak volnának a mai, tiszta lelket veszélyeztető áramlatok ellen. Az érdekelt szülők mindnyájan megjelentek és teljes megértéssel fogadták az előadást. — Jan. 31-én az igazgató bevezető beszéde után Noll József „A rajztanítás a mai középiskolában" cimmel tartott előadást. — Febr. 26-án Barta István „Az otthoni nevelés" cimen adta elő azokat a kívánalmakat, melyeket a szülőknek otthon meg kellene valósítani, hogy az iskola nevelése igazán összhangba jöjjön a családi neveléssel s igy megközelítse azt az ideált, melyre ugy az iskolának, mint a szülőnek egyaránt törekedni kell a fiúk nevelésében. — Jun. 13-án az igazgató tartott előadást a VKMin. 540-5-9—1930. sz. rendeletének megfelelőleg „A pályaválasztás nehézségei"-ről a következő eszmemenettel: A pályaválasztás ma már nem tisztán egyéni probléma, mint a háború előtti időben. A nagy nemzetek is nemzeti problémának tartják ezt; mennyivel inkább kell nekünk megcsonkított országú magyaroknak e kérdéssel a legnagyobb és mindenre kiterjedő tárgyilagos megfontolással foglalkozni. Legveszedelmesebb e téren az intelligencia túltermelése. Ezt mindenki érzi s ezért az u. n. lateiner pályáktól a gazdasági, kereskedelmi és ipari pályák felé akarnák terelni az ifjúságot. E törekvés általában helyes, de a mai viszonyok között sajnosan tapasztaljuk a kivitel nehézségét. Az bizonyos, hogy nem szabad egy, számban folyton növekvő, képzettségénél fogva egyre igényesebb, reményeiben viszont egyre csalatkozóbb és ezért egyre elkeseredettebb intelligens proletáriátust kitermelni. Szomorú az embernek lelke, mikor ezekkel a főiskolát végzett, máris tört-reményü fiatalokkal beszél. Bármennyire méltánylandó is, hogy egyesek alacsonyabb társadalmi osztályokból magasabbakba akarnak emelkedni, bármennyire kívánatos is ez normális körülmények között, a mai rendkívüli viszonyok között a társadalmi felemelkedésnek erkölcsi jogosultságát és szociálpolitikai helytállóságát csak azokra a féltörekvő egyénekre lehet elismerni, akiknél az erre egyedül jogosító és érdemesítő szellemi és erkölcsi kiválóság csakugyan adva van. Tiszteletreméltó a szülői szeretetből fakadó eme törekvés gyermekeire nézve, ma azonban egészségtelen és veszedelmes túlzás. Az intelligens középosztály magasabb rétegeinek hivatásához megkívánható kiválóság mutatkozzék meg és ez érvényesülhessen csak a középiskolában való előrehaladásnál is. A középiskola előkészítő a főiskolára; ha valamely szülő nem akarja belátni, hogy gyermeke nem felel meg a magasabb követelményeknek, akkor tárgyilagos kiselejtezéssel kell egészséges irányba terelni e törekvéseket, hogy igy igazán kiváló tehetségű egyének jussanak minden lehető támogatással előre. Az átlagos vagy éppen minimális mértéket megütő egyének maradjanak meg a szülők társadalmi osztályában. A pályaválasztást irányithatják: külső tényezők,