Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1926

7 A várost bántja ez az intézkedés és 1850. szeptember 19-én rendkívüli gyűlést tart és küldöttséget meneszt a rendfőnökhoz, hogy határozatát változtassa meg. 1850. október 14-én kelt miniszteri rendelet a gimnáziumot ismét megnyitja, de csak 4 osztállyal az eddigi 6 osztály helyett, 5 tanár vezetésével. A város nem tud ebben megnyugodni. Szeretné inkább 8 osztályra emelni. Pénze azonban nem volt, hogy a követelményeknek megfelelhessen, azért a zalavári bencéseknek ajánlja fel az intézetet. De megismétlődik az 1807 iki eset. A bencések ismervén az intézet szomorú állapotát, az ajánlatot visszautasítják. Thun tudomást vett erről az esetről és felszólította a bencésrendet, hogy a 8 osztályra kiegészítendő intézet fenntartására bizonyos összeggel járuljon hozzá. A bencések 1000 forintot ajánlottak fel és ezt az összeget ma is fizetik a VKMin.-nak, ahonnan a város veszi fel. 1866-ban alapították meg a muzeumokat és szertárakat hg. Batthyány Fülöp és a város 215 forintos adományából. — 1868-ban épült a déli rész a tornacsarnokkal ; ekkor lesz az egész épület a városé, amely a tandijat kapja és ennek fejében az épület fenntartására, 3 működő, 1 nyug. piarista és 1 tornatanár fizetésére kötelezi magát. 1870—71-ben a VII., 1871—72-ben a VIII. osztály nyílik meg és ebben az évben tartják az első érettségi vizsgálatot. Az épület még mindig nem megfelelő. A város az 1896-iki millenáris közgyűlésen kimondja az uj intézet építését. Terveket készíttet; az ügy húzódik. Végre 1904-ben ugylátszik dűlőre jut az építés ügye, mert a rendházat és gimnáziumot átköltöztetik a honvédektől elhagyott Sugár-uti laktanyába. Két évre szólt volna az uj helyzet és azalatt meg kellett volna épülni az újnak. A két évből husz esztendő lett az iskolának teljesen alkalmatlan, rendháznak meg épen nem való épületben. Végre 1923. október havában harmadszor talál otthonra az intézet kaszárnyában, de ez azután már szép és megfelelő. A volt Frigyes-laktanya fogadja be a gimnáziumot és rendházat emberi számitás szerint végleges elhelyezkedéssel. (Erről az 1923—24. értesítőben bővebben.) Iskolánk eddigi főigazgatói: 1777. gr. Nitzky Kristóf, 1785. gr. Teleky József, 1787. Vay József, 1790. helyettesül Kelemen Imre, 1792. Nóvák Krizosztom, 1803. Raufek Ferenc, 1805. Paintner Mihály Antal, 1818. Fejér György, Deáky Zsigmond, Steine kerületi felügyelő, Kádas Rudolf (1865—1878.), dr. Németh Antal (1878—1884.), Mészáros Nándor (1884— 1890. márc.), Pallér Kelemen (1890. jul. 30-ig), Spittkó Lajos (1894—1904.), Váradi Károly (1904-1911.), Kárpáti Kelemen (1911-1920.), dr. Vass Bertalan (1920.) Iskolánk eddigi igazgatói: 1765. Csankai Jób, 1773. Krolig Vazul, 1775. Lankovics Fülöp, 1776. Edegger Boldizsár, 1780. Keszthelyi Endre, 1782. Simich Elek, 1783. Mayer Elek, 1790. Jenovay János, 1803. Mátyásovics Qlicér, 1805. Jankovics János, 1811. Tordy Mihály, 1814. Csaby Iózsef, 1817. Podolay Menyhért, 1838. Gubiczer Ferenc dr., 1841. Jallosits Endre, 1844. Horváth József, 1847. Purgstaller József, (1848?) Mihalik Pál, 1848. Szép Lajos, 1849. Valentini János, 1857. László Alajos, 1858. Számord János, 1861. Dobay Elek, 1863. Vertler Mátyás, 1864. Könnye Alajos, 1869. Kottek Nándor, 1873. Farkas László, 1879. Pap János. 1885. Janky Károly, 1890. Farkas László, 1894. ápr. 1.—jun. 29. Sárgay Antal, 1894. Farkas József, 1895. Pachinger Alajos dr., 1900. Horváth György, 1919. Eberhardt Béla.