Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1917
7 hogy még évtizedekig fog a lélek kemény hüvelyéül szolgálni. Pedig már huzamos idő óta benne lappangót a baj csirája, mely reményünket meghazudtoló gyorsasággal döntötte az erősnek látszó testet a sírba. Incze István a classica —philologiának volt alapos képzettségű tanára. Ismereteit a kolozsvári tudományegyetemen és később, tanárkodásának hosszú ideje alatt gyűjtögette nem lankadó szorgalommal. Tudományos ismereteinek terjedtségénél nagy szolgálatot tett neki erősen kifejlett emlékezete, melyre büszke volt s melyre támaszkodva s melyben néha nagyon is bizva, kemény és tüzes vitatkozásokba volt kész bonyolódni, csakhogy emlékezetének hűségét bebizonyítsa. E vitatkozásokat szinte szenvedéllyel folytatta s nem egyszer meglepő elmeél mutatkozott állításainak védelmezésében s nagy ügyesség az érvek feltalálásában /általában szinte eleme volt a tudományos kérdésekről való elmecsatározás ha benne győzött, nagy elégültség töltötte el keblét. Ám nem egyedül a latin és görög nyelv és irodalom vonzotta és érdekelte. Szellemi érdeklődése körébe belevonta a természettudományokat és a modern irodalmakat is, első sorban a magyart, melynek minden nevesebb termékét olvasta. Kedvvel űzte a versolvasást és tanulást, mig az újabb, szépség helyett értelmetlenséggel szolgáló versirási irány el nem vette kedvét az irodalom e csemegéinek élvezetétől. Mint tanár, lelkiismeretes pontossággal készült a tanítási órákra. Módszeréhez tartozott a minél több olvastatás és szótanultatás. Ezt a módszert magával hozta a jeles premontrei rend nagyváradi iskolájából, ahól mint biharmegyei születésű tanult. E rend iránt élete végéig a legőszintébb hálát és tiszteletet érezte és nyilvánította s büszke volt tanáraira. Pontos és szorgalmas munkássága mellett is elszomorodva tapasztalta évről-évre a csappanó eredményt s ez igazi keserűséggel töltötte el lelkét. Az eredménytelenség oka gyanánt a görögpótló tantárgyakat szokta megjelölni, mint amelyek csak tartalmi, felületes ismertetésre szorítkozva a komoly, a maga egészében elsajátítandó anyagnak az emlékezetbe vésésétől elszoktatják a tanulót. De azért nem csüggedt el. Folytatta fáradhatatlan igyekezettel a klasszikusok megértetését és megkedveltetését haláláig.