Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1915

18 De megtöröm e soraim. Miután egyet-mást e tört sorokba zártam s tanulságul ideírtam, most másfelé fordítom tekintetem — . a sirok felé. Egy temetőrészt járok be újra. Tavaly óta, amióta hőseinkről írtam — új sirok domborultak a csatatereken. S az új sírokba újabb hősök kerültek, újabb remények her­vadtak bele. Ezt a frissebb sirhantcsomót járjuk most sorra, mert, akik ezek alatt nyugosznak, azok intézetünkhöz nőttek a diákélet szálaival. Mindannyi előtt megállunk néhány pillanatra. Szeretettel s kegyelettel keresgélünk haló poraik között, Mind kihűlt, tetterős energia, kialudt remény,, amelyekre büszkeséggel tekintett nem egy szülői szem Ma — könnyezve tekint rövid, bár dicső multjukra. Ezt a multat bontogatjuk mi, bár abban több volt még a remény, a terv, a törekvés, mint a siker, a valósulás. Talán még szükkeretü történet mindez, amit életük adott, ígért,- de ezt a rövid életet is nagyszerűvé, emlékezetessé alakítja az elhalt hősök dicső halála. Ez a halál a nagyság és halhatatlanság fényözönével árasztja el őket, bármily fiatalok voltak is. Hazánk dicső jövőjének s boldogságának voltak mun­kásai. Méltó és hazafias, hogy róluk megemlékezzünk. Örökzölddel fonjuk körül emléküket s átadjuk azt az igaz magyar szivek hálájának, örök szeretetének. Az ő haláluk soha el nem némuló nyelven beszél a késő kor minden magyarjához a hazaszeretet magasztossá­gáról, s ennek iskolás példáit nyújtja. E sorokban az ő életük és haláluk beszél. Mi csak a szavakat irtuk le. Könnyű az ő emlékezetük megírása, mert azok megörökítésében az ő egyéniségük, életük és haláluk vezeti a tollat. Az adathalmaz a szerető szülői szivek szava minden izében, mi csak összerójuk, összeszőjük azt egy szoros egységbe. Mintha hervadó virágszálakat kötnénk egy csokorba a megemlékezés szalagjával, olyannak tűnik fel a mi feladatunk. Nem kritizálunk, nem elemezünk most. A mi adatot a gyászoló szeretet bediktált, azt becéző és megértő gonddal adjuk közre. Mindannyian e sorok olvasói, igy fogadjátok e sírfeliratokat.

Next

/
Thumbnails
Contents