Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1914

6 magáéit dalolja úgy, ahogyan azokat költői lelke öltözőszobájában a legtetszetősebben felöltöztette. Hogy Petőfi a magyar dalosköltészet berkében ilyen ujitásra vetemedett, annak magyarázata költői lángeszének önállóságában lelhető fel. A nagy géniusz nem követ régen megállapított szabályokat, hanem uj utakon halad s mégis olyan műveket teremt, melyek a tökéletesség mintaképei. A könyvekbe foglalt költői szabályok szerint való írás csak az utánzók, a kontárok, meg a kritikusok részére jó. Petőfi e szabályokat megvetette, a szabad, délceg mozgást gátoló mankóknak bélyegezte és követelte az istenadta tehetség számára a szabad alkotás jogát. Merészen, de igaz érdem szerint támad az utánzókra, mikor a költészet lényegébe vetett filozófiai pillantással így énekel: „Azt gondoljátok: a költés szekér, Mely ballag széles országutakon ? Sas a költés: hol nem jár senki sem, O arra indul fennen, szabadon. S az élhetetlen, nyomorú csoport Azt lesi gyáván, merre nyilik út; S ha nyilik aztán; mint éhes kutya A konc után, a kezdett útra fut. Fogj tollat és irj, hogyha van erőd Haladni, merre más még nem haladt; Ha nincs: ragadj ekét vagy kaptafát, S vágd a földhöz silány dorombodat." (Az utánzókhoz.) O eszerint új uton haladt és kívánt tovább is haladni és mélységesen lenézte azt a koncon kapó költőhadat, mely őt mindenben, még filozófiai költészetében is utánozta, bár azt irgalmatlanul támadta Mert meg illik állapítani azt a tényt is, hogy Petőfinek legelkeseredettebben ostromolt, mert legjobban irigyelt filozófiai költészetét utánozták életében legsűrűbben. Melyek hát azok az eszmék, melyek Petőfinek, a filozófusnak költői kohójában forrva, végre alakot öltenek ? » Eszményeink, vágyaink, magasba törő vívódásaink, az emberi élet rendje, a vallás eszméje, a mulandóság gondolata, az ember kicsinyes nyomorúságai, a történelem lélektana s a lenni vagy nem lenni kérdések. (Barabás Á > azok, melyekről dalol. Milyen gazdag sorozata az eszméknek s mennyire méltók, hogy a nagy elme foglalkozzék velők!