Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1912

17 ép oly kitűnően jellemzik a művész arisztokrata temperamentumát, mint pompaszeretetét, nőies simulékony modorát és a bárói rangra emelkedett kereskedő-ifjú fölényes gőgjét. Különösen ez utóbbi jellemvonás fontos művészetének megértésében, mert ebben tér el földiéitől, különösen a demokrata érzelmű Rubenstől,- hogy ezen jellemvonást oly természetesen tudta műveiben kifejezni, hogy bármilyen tárgyat választva, mindig saját büszke egyéniségének realisztikus portréját adta, ebben rejlik kiválósága. Az antik élet köréből nem igen vesz tárgyat, mert szerinte Rubens nyers érzékiségével ezen tárgykört nagyon lealacsonyította. Egyházi, festményeit illeti meg arcképei után a rangsor. Elete utolsó szakában foglalkozott intenzivebben vallásos festészettel szintén csak mintegy lelkivallomásképen, mintha azt akarná mondani, hogy a flörtelés után következik a komoly magábaszállás, a kacérkodás és bűnbeesés után a bánat és vezeklés. Madonnái kitűnő routinnal szegezik égnek szemeiket s géniuszának sugallata tükröződik a nehéz atlaszruhában, a kisded Jézus pajkos mosolyában, az egyházi festmény és világi felfogás eme jellemző vandyckszerü inkompatibilitásában. A flamand művészet kiegészítő része a holland,- stilus külső és . , , , n — i / ff . , i . belső okai. ama józan es eleteros maroknyi nep szellemi tulajdona, mely ép ugy mint szellemi vívmányait, hazája édes földjét is csak erőszakkal, törhetetlen akaraterővel és bámulatos elszántsággal védhette meg az emberek és a természet, a szörnyeteg szomszéd, az óceán túlkapásaival szemben. A Rajnától öntözött ezen maroknyi terület népének szellemi élete nagyon eltérő a flamandokétól. Míg az utóbbiak mint a spanyol korona alattvalói az államhatalom kényszerítő befolyása alatt katholikusok, addig szabadságszerető szomszédjaik a hollandusok kivívták függetlenségüket s a reformált vallásnak hódoltak. A köztársaság a demokratikus eszmék és a sza2