Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1909

19 Ez világot látott férfi volt. Ifjúkorában mint drótostót végigjárta Európa néhány nagy városát. De megunta a drótozást és mivel megürült a csőszi állás, azt foglalta el. A nagyerejű tót hires csősz volt az egész megyében, úgy dudálni meg senki sem tudott egész Felsőmagyarországon. Hivták is Lapajt a lakodalmakra. A dudájából egy elátkozott királyleány panasza szólt, a Lapaj csak fújta, az érzelmet az a lány vitte bele. Nem adta volna ezt a dudát egy féU világért, hiszen nagy história fűződött hozzá. Pedig hányan pályáztak rá és a zsidó kereskedőt meg is bizta Petrus, az irigy juhász, hogy vegye meg neki mindenáron. Egyszer tolvajt lesett Lapaj. Nagyon csúnya idő volt, de mégis jött arra egy leány. Lapajnak életében nem bántotta a szivét a szerelem. Tudta is ő mi az. De ezt a leányt mégis megnézte, de a mikor látta, hogy lopott jószág nincs nála, engedte tovább menni. Ez panaszkodott neki az uraság fiáról, azt is mondta, hogy ő nagyon szerencsétlen leány Lapaj ehhez nem értett. Csak azt hallotta, hogy a Garam vize egy nagyot loccsant. Ezt már tudta, hogy mit jelent. Az a szegény leány belevetette magát. Levette a kalapját és imád= kőzni kezdett érte. Utána hazament a kunyhójába és ott egy siró kis polyásbabát talált. Gondolta, hogy azé a leányé lehet, a ki beleölte magát a Garamba. A kis baba egyre sirt, Lapaj először hagyta magára, azután felvette, ringatta, dudált is neki és attól elcsitult. Egy kecskepásztort látott arrafelé jönni, azt odafüttyentette. A kecskéjét megfejte és megitatta a kis leányt. Majd üzent a birónak, hogy jöjjön ki valaki ezért a talált gyerekért. Ki is küldtek egy vén bábát, de Lapaj, mikor látta, hogy a kis leány átöleli a nyakát és nem akar az öreg néne kezeibe menni, gondolt egyet. Felneveli ezt a gyereket ő maga és nem adja oda. Az érzéketlen ember szeretni kezd. Elzárt, néma lelkébe egész új világot lop ez a talált gyerek. Eladta a dudáját, hogy ágyneműt és egy kecskét szerezzen. Föl is nevelte a kis babát. Szép leány lett belőle. A környék juhászlegényei mind szerelmesek lettek bele, azért szólt olyan búsan a dudájuk. Nem lehet felsorolni mindazon helyzeteket, melyekben Mikszáth gazdag képzelete alakjait elénk állitja. Műveiben 2*