Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1908

5 Hogy a középiskolának célja: általános műveltséget nyújtani, az nem zárja ki azon tendentiát sem, hogy szakismereteket közölve, a tudományos pályákra előkészít; nyilvánvaló tehát, hogy ez utóbbi törekvése nem lehet cél, hanem — a műveltség fogalmából kifolyólag — legfeljebb csak eszköz, ezen előbbi törekvése szolgálatában. Általános műveltséget nyújtani annyi, mint a lélek képességeit harmonikusan kifejleszteni. Hogy azt elérhessük, tekintettel kell lennünk lelkünk dualisztikus természetére, melynek következtében lelki életünk értelmi és érzelmi momentumokban nyilvánul; világos tehát, hogy a lélek természetéhez alkalmazkodva, a középiskola is csak ezen kettős elv — értelmi és érzelmi —- azaz egyrészt értelemfejlesztő- és szakismeretek közlése, másrészt érzelmi momentumoknak öntudatossá való tétele, azaz a tágabb értelemben vett erkölcsi nevelés által tölti be hivatását. Értelmi tekintetben a középiskola minden időben megfelelt hivatásának, de nem úgy az érzelmi elem kultiválása, az érzelem tudatossága és különösen annak nemesbítése tekintetében. Eddig a gondolati elem dominált, melynek kifejező eszköze az élő és írott szó, miáltal az iskola a verbalizmus megcsontosodott sémájától nem tudott szabadulni. Ma ez már máskép van. Az intensiv érzelmeket szolgáló ének és zene, az objektív megfigyelőképességet fejlesztő rajz, azaz az elmélyített kedélyi életet létrehozó szóló művészetek és az inventiót, eredetiséget és egyéniséget fejlesztő képzőművészeti elemek, ezek azon nevelési faktorok, melyek révén a szavakkal ki nem fejezhető élményeket a tanuló képes lesz kifejezni, vagy ha nem is kifejezni, legalább átérezni. Ezen elemek kiegészítő részei: a művészettörténet és esztétika, nem mint tantárgy, hanem mint önálló Ítélőképességet fejlesztő nevelési eszközök. Éles megfigyelésen alapuló kifejezőképesség, egyéniséget nevelő Ítélőképesség, nemesítő ízlés, intenzív és mély érzés, ezek azon lelki preparatiók, melyek a művészi nevelés szolgálatában állanak és melyek átfogják alakítani hazánk művészeti életét, megteremtve a művészi elvekkel fölfegyverkezett műértő közönséget. Azt hiszem, szükségtelen megemlítenem, hogy itt mély és sokoldalú szak-