Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1908

16 jainak örökértékü munkáit őrzi. Kutató és kíváncsi tudásvágy dús élvezetet talál e téren Párizsban. Ha csak a lezajlott idők művészetének hagyatéka érdekel valakit, úgy csalódásban szegé­nyebben fog innen távozni. A Louvre egy kincsesház, hol az emberi szellem kincseit őrzik. Fülöp Ágostig nyúlik vissza tör­ténete, a XII. századba. Egy vadászkastély állott itt valószínűleg, melynek udvaráról a farkasvadászatokra indultak. A XIV. század­ban V. Károly hatalmas királyi palotát épített a vadászkastély helyére, mely ezután újabb építések következtében a Tuileriákkal összenőve adja Európának ez elsőrangú muzeumát. A londoni brittis muzeum orientális régiségekben gazdagabb bizonyára. De ami a Louvre festmény- és szobor gyűjteményét illeti, ebben a vatikáni gyűjteménnyel csaknem egy rangban áll. Két napig néztünk s jártunk hatalmas termeiben. Amikor az ember már csaknem kimerül s azt hiszi, többet nem bír a tanulásból, újabb remekművek láttára elszáll a fáradtság az ide­gekről s a felajzott tudásvágy hajszolja az embert tovább a termeken keresztül, míg végre a közeledő alkony kényszeríti arra, hogy megszakítsa szemlélődését, elhagyja az emberi szellem műhelyének kiállító termét. Nem említem itt névszerint az egyptomi régiségek csodás ereklyéit, melyek egy regeszerű múltnak kiásott, itt hagyott, maradandóan ékesszóló emlékei. Asszyria és Babylonia hatalmát, művészetét s tudását több termen keresztül csodálhatja a jelenkor fia. Azután a klasszikus föld művészetéhez érünk. Szobrok beszélnek a művészi lelkek fenséges invenciójáról, márvány és érc hirdeti a művészi dicsőségnek örökkévalóságát. S mikor a Milói Vénusz vörös drapériás termébe lép az ember, valami csodás varázserő hatása fogja el. Megigézve szemléljük letűnt világok, meghalt istenek korszakának művészetét, melyben a felfogás és eszme grandiozitása a kivitel nagyszerűségével hat. Az emeleten van a festménygyűjtemény. E termekben egy ideális kor művészetének képviselői vonulnak el előttünk. Raffael, Correggio, Tizian, Lionardo da Vinci behízelgő báj, derült élet­öröm s engesztelő szelídséget sugárzó alakjai tekintenek ránk. Nem ritkán a művelt lélek önuralmára szorulunk, hogy a meg­lepődés és csodálat hangos kiáltásban ne nyilvánuljon. Murillo, Rubens, Rembrandt nem egy alkotása hirdeti itt folyton hangzó orákulumként a nagy mesterek művészetének örök értékét.

Next

/
Thumbnails
Contents