Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1907

30 vetlen a lemez mellett zöld bibircses. Többnyire tövistelen. 3—10 m. magas. P r u n u s insititia L. Közép szilva. 163. a) Levélnyél bibircses; levelek kerülékesek vagy hosszúkás, visszás-tojásalakúak: bibircsek zöldek, közvetlen a lemez mellett. 3—10 m. fa. Prunus insititia L. Közép szilva. (162. b.): b) Levélnyél nem bibircses; szőrös -— — — 164 164. a) Levelek kerülékesek, tojás- vagy visszás tojásalakúak ; közepükön felül legszélesebbek : alapjuk kevéssé szíves; kihegyezettek, a hajtások végén állók gyakran háromhegyűek ; élesen fürészesek, a főfürészfogak és levelek csúcsa felé kissé begörbülök: felül sötétzöldek, érdes szörüek, fonákon világoszöldek és főleg áz erek mentén durva szőrűek, sertések. 8 —16 cm. h., 4—11 cm. szélesek: nyél 3—8 mm. hosszú. Első- vagy másodrendű fa. 9—30 m. magas. Ulmus montana W i t h. Hegyi szil. b) Levelek hosszúkásak vagy tojás-hosszúkásak : válluk lekerekített vagy gyengén szivaiakú; élesen fürészesek: kihegyezettek; fiatalon mindkét lapjukon puhaszőrűek, kifejlődve felül sötétzöldek, ritkásan apró szőrösek, fonákon szürkészöldek, az erek közt rövidebb, az erek mentén hosszabb puha szőröktől fedettek. 5—10 cm. hosszú, •>• 5 5 cm. sz., nyél 4—8 mm. hosszú. Harmad- vagy másodrendű fa, 10—15 m. Ostrya carpinifolia S c o p. Komlós vénic. Ki5. a) Levelek tojásalakúak vagy lándzsának, szálasak, csupaszok vagy szőrösek, fonákon halványzöldek vagy kékesszürkék, az erek többnyire sárgák vagy veresek. 8 a I i x. Füz. —• — — -— 166 b) Levelek különböző alakúak— — — — — — 181 166. a) Kifejlődött levelek mindkét lapjukou csupaszok— —- 167 b) Kifejlődött levelek mindkét lapjukon vagy legalább fonákon nem csupaszok - — — — — —• — — — — 174 167. a) Ágak lecsüngők, zöldesbarnák; levelek hosszúkás lándzsásak, keskenyek, fűrészfogaik aprók, élesek: hosszan kihegyezettek; felül világoszöldek, fonákon kék hamvasak; 7—15 cm. h., 1—25 cm. sz., 8 —10 in. fa. S a 1 i x babylonica L. Szomorúfűz. b) Ágak nem lecsüngők: felállók — — — — 168 168. a) Levelek fonákján az erezet hálózatos; levelek a hosszú hajtásokon hosszúkás lánzsásak, hosszú nyelűek, hosszan kihegyezettek, felül fényes zöldek, alul majd halványzöldek, 7 — 15 cm. h., 15—3 cm. sz., szélükön mirigyes fogacskák; a ríigyből fakadó első levelek tojásalakúak vagy kerekdedek, eleinte pelyhesek. Pálhák félszív-alakúak, fogasak. Agak törékenyek, fényessárgák. Salix fragilis L. Gsörege fűz. b) Levelek fonákján az erezet nem hálózatos — — 169 169. a) Levelek röviden hegyezettek — — — — —- 170 b) Levelek hegyezettek vagy hosszan hegyezettek — 172 170. a) Levelek durvák, majdnem bőrneműek, kerülékes lándzsásak, finoman hegyezettek: nyeleik rövid mirigyesek, fiatalon felül ragadósak: felül fényes sötétzöldek, fonákon bágyadt halványzöldek, erek sárgállók: