Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1905

11 zett sziilő vagy szállásadó a cselédre bizza, hogy a fiatal urat reggel iskolába menés előtt hozza rendbe, annak meg más dolga is akad. Az iskolában való rendetlen vagy késő megjelenés oka sokszor az is, hogy vagy a családnál volt valami házi mulatság vagy a család volt más valahol mulatságon s a tanuló is részt vett abban. Eltekintve attól, hogy a fiatal, fejlődő szervezetre az éjjelezés nem lehet jó hatással s hogy a felnőttek mulatsága közben igen sokszor fordul elő olyan beszélgetés, melyet a naiv lelkű gyermeknek hallgatni nem hasznos, hogyan fog az ilyen ifjú másnap a tanítási órán figyelni?! Kinem pihent szervezettel, az éjjeli mulatság élményeivel elfoglalt lélekkel az ifjú a komoly tanításra figyelni képtelen, ásítozik, s gátolja társait is a figyelésben. Az élvezeteknek, mulatozásoknak idő előtt való megismertetése az ifjúval, még ha szülői felügyelet mellett történik is, nagyon káros hatással jár a gyermeki lélek fejlődésére; kora éretté, korán kiéltté s életunttá lesz ezután az ifju. Élte hajnalán jól lakik a világ örömeivel s gyönyöreivel, később aztán nem talál az életben semmitse ízletesnek vágyai kielégítésére, meghasonlik önmagával, boldogtalannak érzi magát s nem egyszer a szülőket megrendítő módon rázza le magáról az élet elviselhetetlennek képzelt terhét. Megesik, bár igaz, hogy ritkán, hogy a gazdag szülő fölösleges mennyiségű zsebpénzzel látja el gyermekét, aki a felügyelet hiányát — melynek számos példáját ismerjük, nemcsak a szállásadók, de a szülők részéről is, — felhasználva, az érzéki vágyak csábításainak enged s a bűn fertőjébe stilyed. Volt eset, mikor az ifju később, mikor már bűnéért súlyosan bűnhődött, bevallotta, hogy havonkint 40—50 frt zsebpénzt kapott a szüleitől. Hát ez egyenesen bűn s nem a gyermek iránt tartozó szeretet. Az éjjelezés rossz hatását olykor a családban is belátják, nem eresztik másnap előadásra az úrfit; s a legközelebbi órán hozza az ifju a szülőtől vagy szállásadótól a bizonyítványt, hogy gyomorfájás, vagy főfájás miatt történt a mulasztás. A tanár jóhiszemüleg igazolja a mulasztást s látszatra rendbe jön a dolog. Ám ezen eljárás oly következményeket szül, melyeket ha előre mérlegelt volna a szülő vagy szállásadó, nem követett volna el olyan hibát. A fiu az elmulasztott óra leckeanyagát rendesen nem pótolja; észrevétlenül megtanulja, hogyan lehet hazugsággal, ravaszsággal a törvényt kijátszani; szokásává válik, gyökeret ver lelkében a minden bűn és rossz ősforrása, a hazugság. Itt említem meg a rendkívüli tárgyak tanulásának ügyét is. Az idegen nyelvek ismerete, a zene, rajz, tánc a finomabb társadalmi műveltség kellékei s bennük az ember sok lelki gyönyör forrását birja és az életben sokszor igen hasznosak. Ám a gyermeknél számba kell venni, van-e ezekre tehetsége, kedve s elég ideje; nehogy egyrészt iskolai teendőiben gátoltassék, másrészt, ha nincs azokhoz kedve, csak ugy Ímmel-ámmal járjon ezekre az