Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1902

31 tisztében a legnagyobb készséggel támogatták. Fogadják ezért ez utón is a vezetőség és köri tagok hálás köszönetét. Az egyes pályatételek a következők voltak: 1. Középkori keresztény legendaköltészetünk. Jutalma Csóti Márk ajándékából egy drb. cs. és kir. arany. Beérkezett 2 pá­lyamű. Az egyiknek jeligéje: „Deus est substantia aeterna", a másiké pedig: „A virágnak megtiltani nem lehet" stb. Az első tulajdonképen ott kezdődik, ahol a második végződik. A kettő együtt teljesen felöleli a magyar legendaköltészet termékeit. Az első nní szerzője teljesen Beöthy nyomán halad, minden rendelkezésére álló forrást kihasznál a nélkül, hogy szolgai utánzóvá válnék; a má­sodiké kevesebb legendát fejteget, de jóval nagyobb önállóságot tanú­sít, azért a kitűzött, díjra ezt tartjuk érdemesnek. Szerzője: Szabó La­jos 8. o. t Az első mű szerzője ugyancsak Csóti Márk adományából 1 drb. 10 frankos arany jutalomban részesül: szerzője: Dávid László 7. o. t 2. Kisfaludy Károly vígjátékai. Jutalma a Polgári Egylet adományából 1 drb. cs. és kir. arany. Egyetlen pályamű érkezett be, „Hogyha nevetni akarsz, sok tárgyban lelsz okot arra" stb. jeligével, melynek szerzője derekas munkát végzett. -— Ügyesen ismerteti Kisfaludy előzőit és egyes vígjátékait s lendületes szavakkal dicsőíti Kisfaludyt. A forrásokat pontosan idézi. Jutalomra érdemes. Szerzője: Gergely Géza 7. o. t. 3. A madár-világ szerepe a természet háztartásában. Jutalma a Papp János-féle alapítvány ez évi kamatja. Két pályamű érkezett be; az elsőnek jeligéje: „A természet örök könyvét..." stb., a másiké pedig: „Mondottam ember, küzdj és bizva bízzál!" Az első mű szerzője a kitűzött tételt helyesen oldja meg, fel nem emiitett forrásait ügyesen használja fel. Hogy mennyire fel­fogta tárgyát, mutatják azon subjektiv helyek, melyek az író saját ta­pasztalatain alapulnak. Nyelvezete jó, irálya könnyed, jutalomra érde­mes. Szerzője: Szeitl János 8. o. t. A második dolgozat írója pálya­munkájában nem fejtette ki a feladott tételt; tulajdonképen nem csi­nált egyebet, mint röviden kivonatolta Hermann Ottó a nép számára irt A madarak haszna és kára czimü munkáját. 40 és egynéhány ma­dárról beszél, holott ő maga felét sem ismerheti. Nyelvezete sokszor kifogásolható, irálya pongyola, a helyesírásra nem ügyel. Még dicsé­retre sem érdemel. 4. Homérosz Odysseia XVI. ének 201—307. terjedő sorainak alexandrin sorokban való fordítása. Jutalma főt. Horváth György főgiinn. igazgató ur adományából 1 drb. arany. Be­érkezett két dolgozat; az elsőnek jeligéje: „Minden, mi világos" stb., a másodiké: „Idegen nyelveket tudni szép" stb. Feladatá­nak mindkettő becsülettel igyekezett megfelelni. A fordításnál — a feladathoz hűen — a nehézkes hexameter helyett a magyarnak job­ban megfelelő alexandriai használják, ami azonban ,gyakran a homé­roszi kifejezések megcsonkítását vonja maga után. Általában a szöve­get jól átértették s elég hűen adták vissza, verselésük is folyékony, de az elsőben a tulajdonnevek megcsonkítása néhol rossz hangzást" szül.

Next

/
Thumbnails
Contents