Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1902

31 tisztében a legnagyobb készséggel támogatták. Fogadják ezért ez utón is a vezetőség és köri tagok hálás köszönetét. Az egyes pályatételek a következők voltak: 1. Középkori keresztény legendaköltészetünk. Jutalma Csóti Márk ajándékából egy drb. cs. és kir. arany. Beérkezett 2 pályamű. Az egyiknek jeligéje: „Deus est substantia aeterna", a másiké pedig: „A virágnak megtiltani nem lehet" stb. Az első tulajdonképen ott kezdődik, ahol a második végződik. A kettő együtt teljesen felöleli a magyar legendaköltészet termékeit. Az első nní szerzője teljesen Beöthy nyomán halad, minden rendelkezésére álló forrást kihasznál a nélkül, hogy szolgai utánzóvá válnék; a másodiké kevesebb legendát fejteget, de jóval nagyobb önállóságot tanúsít, azért a kitűzött, díjra ezt tartjuk érdemesnek. Szerzője: Szabó Lajos 8. o. t Az első mű szerzője ugyancsak Csóti Márk adományából 1 drb. 10 frankos arany jutalomban részesül: szerzője: Dávid László 7. o. t 2. Kisfaludy Károly vígjátékai. Jutalma a Polgári Egylet adományából 1 drb. cs. és kir. arany. Egyetlen pályamű érkezett be, „Hogyha nevetni akarsz, sok tárgyban lelsz okot arra" stb. jeligével, melynek szerzője derekas munkát végzett. -— Ügyesen ismerteti Kisfaludy előzőit és egyes vígjátékait s lendületes szavakkal dicsőíti Kisfaludyt. A forrásokat pontosan idézi. Jutalomra érdemes. Szerzője: Gergely Géza 7. o. t. 3. A madár-világ szerepe a természet háztartásában. Jutalma a Papp János-féle alapítvány ez évi kamatja. Két pályamű érkezett be; az elsőnek jeligéje: „A természet örök könyvét..." stb., a másiké pedig: „Mondottam ember, küzdj és bizva bízzál!" Az első mű szerzője a kitűzött tételt helyesen oldja meg, fel nem emiitett forrásait ügyesen használja fel. Hogy mennyire felfogta tárgyát, mutatják azon subjektiv helyek, melyek az író saját tapasztalatain alapulnak. Nyelvezete jó, irálya könnyed, jutalomra érdemes. Szerzője: Szeitl János 8. o. t. A második dolgozat írója pályamunkájában nem fejtette ki a feladott tételt; tulajdonképen nem csinált egyebet, mint röviden kivonatolta Hermann Ottó a nép számára irt A madarak haszna és kára czimü munkáját. 40 és egynéhány madárról beszél, holott ő maga felét sem ismerheti. Nyelvezete sokszor kifogásolható, irálya pongyola, a helyesírásra nem ügyel. Még dicséretre sem érdemel. 4. Homérosz Odysseia XVI. ének 201—307. terjedő sorainak alexandrin sorokban való fordítása. Jutalma főt. Horváth György főgiinn. igazgató ur adományából 1 drb. arany. Beérkezett két dolgozat; az elsőnek jeligéje: „Minden, mi világos" stb., a másodiké: „Idegen nyelveket tudni szép" stb. Feladatának mindkettő becsülettel igyekezett megfelelni. A fordításnál — a feladathoz hűen — a nehézkes hexameter helyett a magyarnak jobban megfelelő alexandriai használják, ami azonban ,gyakran a homéroszi kifejezések megcsonkítását vonja maga után. Általában a szöveget jól átértették s elég hűen adták vissza, verselésük is folyékony, de az elsőben a tulajdonnevek megcsonkítása néhol rossz hangzást" szül.