Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1900

37 Téves adatok nem nagy számmal fordulnak elő e munkában ; csak néhol kurtítja meg a művek czimeit, igy bízvást használhatjuk mint forrásmunkát. Röviden emlékezünk meg Tóth Ferencz

1), pápai tanárnak majd superintendensnek a munkáiról. Ezekben a dunántuli és tiszántúli helvét hitvallású superintendensekről (1808—1812.) emlékszik meg. Toldy kútfő becsű munkáknak nevezi mind a két munkáját. Igaz ugyan, hogy Tóth gondos munkát végzett, de a superintendensck irodalmi munkásságát csak mellesleg emliti, és nem méltatja behatóbban. Munkái: ,.A helvécziai vallástételt tartó tul a dunai főtiszteletü superintendentiában élt superindensek (!) vagy református püspökök élete e jelen való időkig lehozva ' (Győr, 1808); a másik: „A helvécziai vallástételt követő tul a tiszai superintendentiában élt református püspökök élete, e jelenlevő időkig lehozva." (Győr, 1812.) E két munkát csak a teljesség kedvéért soroltuk föl. E szorgalmas adatgyüjtőkköz még többen csatlakoznak, kik ha nem is közvetlenül, de legalább közvetve hasznára voltak a magyar irodalomtörténetirásnak. Az irodalomtörténet egyik fősegédeszközének, a könyvészetnek vetették meg e férfiak alapját. Ilyen bibliographiai munkák: Széki Teleki Sámuel és Széchenyi Ferencz gróf könyvtárainak pontos és megbízható lajstromai. Az előbbi két részben Bécsben jelent meg 1796. és 1800-ban ; az utóbbi: „Catalogus Bibliothecae Hung. Francisci C. Széchényi" czim alatt két kötetben jelent meg (Sopron és Pest 1799—1807; rendszeres mutatókkal) és Catal M. SS. három kötetben, (Sopron, 1815.) Ide soroljuk Cornides Dánielnek „Bibliotheca Hungarica, sive catalogus scriptorum de rebus omnis generis Hungáriáé" (Pest, 1792.) czimü munkáját. Becses könyvészeti munka ez időszakból még Horváth István Ignácznak „Bibliotheca juris consultorum Hungáriáé" czimü négy kötetes munkája, mely Bécsben és Pozsonyban jelent meg 1786. és 1790-ben. Legbecsesebb valamennyi közül a nagy munkásságu Sándor Istvánnak „Magyar Könyvesház' (Győr, 1803.) czim alatt megjelent munkája. A páratlan gonddal készült munka időrendi egymásutánban sorolja elő az 1533-tól 1800-ig megjelent magyar könyveket, számszerint 3644 könyvczimet, melyeknek nagyobb részét maga is látta. E munka nagy becsét emeli az a körülmény, hogy akárhány munka megjelenését csak innen tudjuk. Túlzás nélkül mondhatjuk Toldyval, hogy ez minden hiánya és hibája mellett is még mindig nélkülözhetetlen első magyar könyvészeti munka. Sándor munkáját egy pótlékkal is megtoldotta, függelékképen pedig a „tisztségek és hivatalok magyar neveit" állitja egybe. A magyar könyvészet előbbvitelére többé kevésbbé hatottak még Rotarides Mihály „Auctorum et scriptorum Hungáriáé Catalogus alphabeticus" czimü munkájával és Schmal András „De seriptoribus, rem ecclesiasticam in Hungáriáé dissertatio" czimü könyvével. ') Toldy-Gyulai: Id. m. 178 1.