Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1899

26 nyilasoknak tartották, és akiválaszó hosszedényeket bélszáraknak, melyekbe a nemcsak folyékony, — de szilárd tápanyag — vér-cbylustestek — a szivókákon keresztül jutna. Mind ez azonban jelenleg csak mesebeszéd, mert a likacsos cuticula igen alkalmas a folyékony táplálék fölvevésére akár plasmanyujtványok által akár beszivárgás utján. A fölvett tápanyag pedig egyszerűen összekeveredik a többi testnedvvel, és mozog a paranchymatikus sejtekben és üregekben. A parenchyma kezdetben sejtes szerkezetű, későbben hálózatos. A kiválasztó készülék legföltünőbb részét képezik ama hosszedények, melyek az egész strobilán keresztül húzódnak, és melyek száma a legtöbb esetben 4, kettő a legtöbbször hasi és kettő háti fekvésű, a hátiak válnak belsőkké, a hasiak külsőkké, a hátiak kisebbednek, némelykor már a strobila közepén eltűnnek, és igy a négy hosszedényből csak kettő marad, melyek csak taenia marginátánál nagyon belül vannak és a strobila végén egymással egyesülnek, a legtöbb esetben azonban különváltva maradnak. A két szivókás bothriocephalusoknál a hosszedények száma nyolcz, sőt még több is, nem ritkán azonban csak 1 — 1 edénynyel kezdődnek, elágazásuk ellenben gazdagabb mint a taeniáknál. A hosszedények között a cestodok legnagyobb részénél hurkok vannak, mi által a scolexben egy gyűrű jön létre, melynek képzésében több edény vesz részt, melyek egy valóságos plexust létesítenek, és mely taenia transversarianál egy fenék nélküli kosárhoz hasonlít. Callibothridáknál — kevés kivétellel — a két hosszedény nem függ össze egymással sem a scolexben sem a strobilában. A bothriocephalidoknál a szivókanyelekbe is bocsáttatik 1 — 1 edény. A törzsedényekben szelepek vannak, mivel ezekbe festanyagot csak a scolextől sikerült befecskendezni. Ujabb észlelések szerint a falak izmokból állanak és belül sejtesek, mely sejtek azonban a parenchym sejtektől eltérnek. A tengerieknél a szelepek hiányzanak. — De a szóban lévő edények a hugyanyagot csak kifelé vezetik. A tulajdonképpeni szűrőkészülék egy igen finom edényrendszert képez az egész test parenchymájában mint a trematódoknál, és melynek kezdetét képezik szintén tölcsér- vagy gömbalaku szervecskék, belül egy folytonosan hullámzó, csillás lebenykével, melynek föladata a beleszürődött folyékony anyagot befelé és tovább hajtani, és folytonos áramlásban tartani. — A kiválasztott anyag rendesen világos, tiszta, ritkán szemcsés, a reactió guaninra mutat. — A proglottisok elszakadása után a hosszedények vagy külön ömlenek kifelé, vagy egyesülésök által egy igy izmos hólyag képződik. Triaenophorus nodulosus-nál a kiválasztó edényrendszer, a scolex nyaki tájékán, számos harántvezeték által ömlik kifelé. A cestódok mint a trematódok —- csekély kivétellel — hermaphroditák. A scolex teljes életében ivartalan marad, a proglottisok ivartalansága csak rövid ideig tart. Mihelyt a progl. bizonyos nagyságot elért, az ivarszervek fejlődni kezdenek benne, és daczára, hogy mind a két ivarszerv egy s ugyanazon, és minden egyes proglottisban foglaltatnak.