Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1897

31 die Fahr, kfn. diu v a r(e) = Gefahr : und du verlangst, ich soll von ungewisser Fahr mich schrecken lassen ? — II. 16.; I. 47.; V. 82. (V. ö. F á h r d e, fahrlich, Fahrlichkeit — ezek ritkább használatúak.) die Fahrlichkeit — Gefahr: — wo ist dein Horn in dieser Fahrlichkeit? — XII. 20. der Fant = Jüngling, IV. 47. alnémet alak (v. ö. nérn. alf. vent = Kerl) Kfn. vanz = Schalk, Alfanz =-= hergelaufener Schalk (jött-ment.) (Kluge.) — Wieland azt hiszi, hogy ez a szó átvétele az olasz fant é-nek. (Glossar.) der Gaden kfn. daz gadem, ófn. gadum, gadan = Kammer, Kleinerhaus; — bei einem allén Gaden vorbei — IV. 15. Igen régi szó, mely még ma is használatos felső és alsó Németországban és különösen Schweizban. Berchtoldsgad e n, Steingaden-ben oly jelentése van, mint hausen, heim, zell-nek, az osztrák, bajor és sváb kolostorneveknek. Wieland óhajtandónak tartja e szó használatát: „da es ohne Zweifel eines von denen ist — irja — die uns aus der áltesten Sprache, der gemeinschaftlichen Stammutter der hebr, főniz pers. und celtischen übrig geblieben is. Denn es ist im Hebr. Gadar = einzáumen, im Punischen G a d i r = Einzáumung, in G a d e s = Cadix etc. unverkennbar." (Gloss.) der Knappé = Waffentrager, (középlat.: knapo) die Ritter rüsten sich, die Knappén ihre Pferde — III. 2. E szó eredeti jelentése = Knecht, Edelknecht, idők folyamán elvesztette előbbi jelentését és csak összetételekben: Tuchknappé, Mühlknappe, Bergknappe — maradt meg. der Lacken, kfn. lachen = Leinendecke, itt = B e 11 — im Nachtgewand — fáhrt jene aus den L a c k e n — V. 13. dieMagd = Jungfrau: — so eilt die schöne Magd den Ritter zu empfangen — III. 18. derPfühl kfn.phüle Ruhekiesen : zum Schlaf an ihren lieben Phühl — V. 81. der Port e. h. Ziel: — so setzen beide nun nach den gewünschten Port — den ritterlichen Zug — IV. 31.; 65. der Recke == Riese; ebben a jelentésben Wieland kezdte újból használni: — wenn Hüon seine Braut dem Recken abgewinne — III. 47. das Rennen = Turnier: — bei einem offnen Rennen — II. 35. A régi lovag regényekben igen gyakran előforduló szó. Több helyen: Stechen is áll. (V. ö.: Stechspiel, Ritterstechen stb) der Schimpf = Spiel, Scherz: — in Schimpf und Ernst — I. 26. Még a XV. században a scherzen és schimpf e n ugyanazon jelentésben volt használatos. így pl. olvassuk egy 1466-ban St rassburgban megjelent német bibliában : „Abimeleh sah in Schimpfen mit Rebekka seiner Hausfrauen." die Stange — Speer Lanze: — reisst in Eile, — der Mánner einem rasch die Stange aus der Hand — V. 65. Ugyan-