Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1897

19 főneveket. Ezek nagyobbrészt elvont nevek, a melyek helyet közönségesen hosszabb és nehézkesebb képzésű szókat vagy még inkább a főnévi igenevet szoktak használni. Pl. : d e r B e d i n g e. h. die Bedingung: — Zvvar mach't er, — — —, ausdrücklick zum B e d i n g — VI. 40.; — nach dem Beding - VI. 103. der Überschwang = Überfluss: — er fühlt den Überschwang von Lieb' — VII. 80.; — für diesen Überschwang von Freuden — XII. 64. b) Képzés magánhangzókkal. A magánhangzóra végződő elvont jelentésű főnevek közül azokat emiitjük, a melyek melléknevekből képeztettek e hangzóval: die Krümme: — dein Wandel ohne Krümme — II. 40. die Schöne (kfn. schoene, ófn. scőni) = Schönheit — XII. 46. die Klemme = Einengung: — die Herzen in der Klemm e XII. 57. A VIII. 60-ban: sie flattert durch das Leer — a das Leer a die Leere = Luft áll. A román ei (ie, ia) képzővel is találunk néhány szót. Ez az eí nem volt meg a régibb dialectusokban és ép azért nem okoz hangváltozást. Eleinte csak idegen szókban volt meg. A XIII. századtól kezdve már megtaláljuk oly főnevek után, a melyek -en vagy -er-re végződtek. Wieland a következő szóknál használja : Tu rnei — II. 19., Phantasei — IV. 2.; Wüstenei (Wüste) I. 12. A ge előraggal képzett -e-re végződő szavak közül megemlítjük : das Geblüte: — das stockende Geblüte — IX. 19.; itt mint collectiv a Blut-ból. das Gedichte: — so ist's doch kein Gedichte — IV. 1. das Gerüchte: — in zwischen hatte das Gerüchte, — — — auch Scherasmin und Fatmen zugeführt — XII. 39. c) Képzés mássalhangzókkal. Képzés — er-rel a gót ar-ja-ból. Némely ritkábban előforduló szót jegyezünk föl: derPocher = der Prahler: — wird auf den ersten Schlag ein Pocher hingestreckt — II. 4. der Lecker = der S c h e 1 m : — alléin was half's, dem Lecker nachzulaufen — IV. 30. der Schweizer = der Türsteher: — seht ihr die Schweizer nicht zur rechten und zur linken — III. 16. Képzés — Hng — ung-gal: der Hámmling — der Eunuch; e szó a kfn. gyönge hamelen = hemelen ver stüm meln-ből van képezve: — sieht man den Imam selbst mit einem Hamm 1 ing, walzen — V. 47. — Wieland Glossariumában a következő megjegyzést olvassuk: a Hámmling szó Walther szerint igen régi keletű és ugylátszik, hogy nem Hammel-ből, hanem a régi hámeln-ből (stummeln, verschneiden) van képezve. Ugyanabban az értelemben, a melyben (Oberon) használtatik előfordul egy Adelung által a Hammel szó alatt fölemiitett 1486-ban Augsburgban megjelent fordításában a Terentius-féle Eunuc hus-nak. Poner Josua M. Arnstadti 7*