Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1897
velődés szövetnekét. „Nagy kolostoraik — mondja a prot. Browning — védbástyái voltak az erénynek, menedékhelyei az elnyomottaknak, a népnevelés középpontjai, a tudományok -szabad hazája, az irodalom leltára, az ifjúság iskolái és a tanultak egyetemei, királyok kanczellárai, a papok képző intézetei, a földmivelés, kézipar, zene, épitő és festő művészet iskolái." Ezen időtől fogva egész a középkor végéig az egyház és a pápaság lettek Európa összes ethikai, társadalmi, kulturai és politikai mozgalmainak megindítói, középpontjai és vezetői. A pápaság szikláján törtek meg a népvándorlás hullámai. A pápák kenték föl azon frank királyokat, a kik az arianismust, a mohamedanismust diadal útjában megállitották és a kereszténységet az izlám igájától megmentették. A pápaság állította fel, a német római császárság intézményét s evvel az összes keresztény népek politikai egységét megteremtette. E német római császárok hoztak rendet és közbiztonságot a népvándorlás által felbomlott társadalomba és lehetővé tették az államok consolidálását, az ipar, művészet, tudomány fellendülését és békés haladását. A pápák voltak e korszakban az elnyomottak védői, a népek béke bírái, a zsarnokok megfenyitői. Az egyház és a pápaság ezen tiszteletre méltó szerepe a középkor végével sem szűnt meg. A pápaság védő szárnyai alatt alkották az újkor elején Rafael, Michel Angelo, Bramante s ezer mások a művészetnek azon csodás remekeit, melyek Rómát a művészet templomává és iskolájává avatják. Mikor a törökök megkezdték nyugat elleni veszedelmes támadásaikat, a pápaság volt az, mely Európa összes fejedelmeit egy hatalmas szövetségbe akarta egyesíteni a kereszténység és a civilizátió ezen veszélyes ellensége ellen. Hogy e nagyszerű terv, mely nyugatot és első sorban Magyarországot megmentette volna a török hódoltság nyomorától nem sikerült, nem a pápaságon mult. A pápaság volt az, mely a magára hagyatott magyar nemzetet a török hatalommal folytattatott hősi küzdelmében bátorította s anyagilag jelentékeny segélyben részesítette. Buda visszavétele előtt is a hadi költségek fedezéséhez 300,000 aranynyal járult hozzá.