Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1897

20 ben und mit drauen — V. 64.; — herunterdráuen — VII. 97.; — von ihrem dráun gerühret — XII. 53. A régi és szokásos juckt mellett, megtaláljuk az ujabb, umlauttal képezett j ü c k t-alakot is : — Vorwitz juckt das Ohr des guten Altén — IV. 57.; — wofern dich's jückt — 1. 34.; — dein Köpfchen muss dich unertráglich j ü c k e n — 111. 32. A II. 24-ben: — gehn begonnte- és a X. 4-ben: kaum begonnte- a gyönge alak a kfn. begonde mintájára áll. Néhány erős igét gyöngén ragoz Wieland pl.: — ein Schloss, das wie aus Abendrot gewebt — II. 27. A mult participiumot teljesebb alakjában — e t végzettel is megtaláljuk néhol, pl.: angelehnet — XII. 21. stb. ; de csonkított alakjában is előfordul - was in unverrichter Sachen bewogen — X. 29. c) Rendhagyó igék. — durch das Tor, das vveitgeöffnet stund — II. 35.; — die hier und da voll goldner Trauben Stunden — VII. 84.; — angelehnet stund — XII. 21.; ezen régibb és helyesebb praeteritum alak mellett, megtaláljuk a ma használatos stand formát is. Pl.: — vver im Kreise stand — VII. 27.; — blitzgetroffen stand — XII. 23.; — der Geist vor ihnen stand — XII. 71. Az Oberonban gyakran olvassuk dáucht e. h. dünkt. Pl.: dáucht ihm ein wahres Heidenstück — III. 29.; — so sehr daucht ihr — III. 40.; — ihm daucht — III. 60. stb. — Egy helyen áll dünkt: — wie sie dünkte — IX. 31. Szókincs. Wielandnak anyanyelve gazdagítása körül szerzett érdemeit még nem méltányolták eléggé. Thalmayr emiitett kis értekezésén kivül alig van érdemleges munka, mely e tekintetben Wielanddal foglalkoznék. Wielandnak ebbeli érdemét csak akkor lehet teljességgel méltányolni, ha műveiből a megfelelő anyag teljesen rendelkezésünkre áll. Találóan irja Lehmann, hogy a nagy szellemek nemcsak fölhasználják nyelvük meglevő kincseit, de egyszersmind gazdagítják is. Alig tévedünk, ha azt állítjuk, hogy Wieland e tekintetben az ő Oberonjáért méltán megérdemli a legnagyobb elismerést. Szóösszetételei, képzései mindannyian a legsikerültebbek. Az összetett szavak képzése által elérte az előadás ama rövidségét és szépségét, a mely Goethe nyelvét annyira jellemzi. Gyakran egy-egy kompositummal egész gondolatot fejez ki. Összetételeivel elkerüli a terjengős, unalmas előadást. Nyelvezetének bizonyos élénkséget, erőt kölcsönöz. Minden túlzás nélkül nevezhetjük őt elsőrangú stilisztának. I. Szóképzés. 1. Főnevek, a) Képzés hangváltozással Wieland igen szereti különösen az erős igékből hangváltozással képzett