Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1892

16 tétlenül bizott benne; érezte hazája, mely utolsó reményét belé helyezte; ellenségei, kik még akkor is rettegték, mikor földönfutóként keresett menedéket a keleti udvarokban. Ahol megfordult rajta csüggött a világ szeme s joggal mondhatta Antiochusnak e merész igéket: „Adj 10000 embert s mozgásba hozom Itáliát s az egész világot." Hamilkar ütközetben történt eleste után, veje, a szép Hasdrubal vette át a fővezérséget, de nem sokáig viselte tisztségét. Ez folytatta ipja vállalatait, több törzset meghódított, városokat épített, ő volt az uj Carthago (Carthagena) alapitója és épitője, ő a gazdag spanyol ezüstbányák felfedezője és szorgalmas aknázója. Hasdrubal sikerei felkeltették a rómaiak figyelmét és aggodalmát, de kimerülésük miatt nem akadályozhatták meg működésében, csak egy szerződésre bírták, melyben kötelezi magát, hogy Ebron tul nem terjeszkedik. A karthagóiak e jeles hadvezérét s eszes kormányférfiát üdvös működésének nyolczadik évében egy vadászaton egy gall rabszolga orozva meggyilkolta. Utódja Hannibal, Hamilkar hős fia Held és Corvin állítása szerint, korának legnagyobb hadvezére s embere.') Már Hasdrubal alatt volt hadvezér és ennek halálával ő állott a karthagói hadsereg élére s ő lett azon tervek megvalósítója, melyekért apja és sógora küzdöttek s meghaltak. Hannibal kineveztetése után rögtön elhatározta a háború megkezdését. Most fél év alatt meghódította Lusitániát, kivéve Saguntot és az egész Spanyolországot Ebróig. Ebró folyamáig jutván, lángoló lelkesedéssel és az apjától örökölt gyűlölettel fogott hozzá a Barkasok terveinek megvalósításához, Róma megalázásához. Az idő és a körülmények kedveztek neki. A kelták lázongtak, Macedónia és Róma között a háború kitörőben volt s igy tanácsosnak látta a küzdelmet rögtön megindítani s a hareztért oda helyezni, a hová néki előnyösebb volt, Itáliába. Seregei indulásra készen állottak, pénztárát a fosztogató portyázások megtöltötték; csak a carthagói kormány, a hol most ismét a gyáva békepárt kerekedett felül, nem mutatott kedvet a háború megkezdésére. Has') Denn Hannibál vvar nichlnur der grösste Feldherr, sondern auch der grösste Mann seiner Zeit. Iield und Corvin illustrirte Weltgeschichte ÍJ. I. Seite 471.