Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1890

\ 29 tása és elemzése s néhány költői darab beemlézése. Szótanulás. Kéthetenkint egy Írásbeli iskolai dolgozat. Tankönyv: Hoflmann Mór, Német nyelvtan és olvasókönyv II. r. Budapest, 1882. Tanár: Füredi János. Latin nyelv Het. 6 ó. Mondatkötéstan; az idők és módok használata ; a mellé- és alárendezés részletesen ; feltétes, kérdő és körmondatok : oratió recta et obliqua; prosodia és metrika. Összefüggő olvasmányul Livius történeteiből, a köztársaság kezdete (8 eaput); a plebeiusok egyenetlenkedése (17 caput); a köztársaságkorából. Decemvirek (10 eap.) 3. Szemelvény Ovidiusból. li Romulus és Remus megmentése 2) Róma alapítása. 3) Gabii bevétele. Hetenkint egy Írásbeli iskolai dolgozat. — Tankönyv. Szepesi-Tóth, Latin mondatkötéstan II. r. Budapest, 1886. Elischer József, Latin olvasókönyv Budapest, 1880. Tanár: Keller János. Történelem. Het. 3 ó. A hajdankori népek rövid ismertetése; a görögök és rómaiak története a császárság megalapításáig; a társadalmi élet és míveltségi viszonyok vázlata. — Tankönyv : Vaszary Kolos, Világtörténelem 1. r. Budapest, 1889. Jausz Gy. Történelmi atlasz I. r. Tanár: Kövessv Kálmán. Termmészetrajz. Heti 3 ó Ásványtan. A chemia alapfogalmai ; az ásványok physikai és alaki tulajdonságai; a chemiai öszszetételre alapított 5 főosztály ismertetése s ezekből az ásványrendszer megalapítása fővonásokban, az ásványok részletes leirása. Kőzettan : az egyszerű kőzetek megismertetése ásványtani alapon s az összetett kőzetek általánosan elterjedt, nevezetesebb fajai. A geologia alapvonalainak ismertetése. — Tankönyv : Dr. Roth Samu. Ásvány-, kőzet- és földtan. Budapest, 1885. Tanár: Poór János. Számtan. Het. 3 ó. Bevezetés a betűszámtanba; a négy alapmívelet egész- és törtszámokkal; a számok oszthatósága; a mértani haladvány; elsőfokú egyenletek egy ismeretlennel; aránylatok. — Tankönyv: Mocnik-Klamarik-Wagner, Algebra. Budapest, 1884. Tanár: Kövessy Kálmán. Rajzoló mértan. Het. 2. ó. A szerkesztő síkmértan ; görbe vonalú idomok; a húr és érintő ; a körben előforduló szögek tételei : a be- és körülirt egyenes vonalú idomok az ide tartozó tételekkel; két kőr relatív fekvése; szerkesztések arányos távolságokkal Euklydes sze rint ; a kör osztása Renaldi közelítő módszere nyomán; a körök mint hasonló idomok és ezekre vonatkozó tételek ; az ellypsis, hyperbola, ezek tengelyei, vezetősugarai, deréklői, érintők ; fő- és iránykörök: körlefejtők, cykloisok, epicykleusok, hvpocyclois, csigavonalak stb., ezek mértani szerkesztése és tételei. Egyszerűbb épületek homlok- és alap rajzának, ugv metszeteinek megismertetése; oszlopfők és talapzatok