Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1888
11 Itt a legidősebb virág a közép helyet foglalja el, az ifjabbak kivül állanak, s igy felkeresve a virágokat kor szerint, a középponttól eltávozunk. Összevetve most a mondotttakat, arra a következtetésre jutunk, hogy sem egyik, sem másik megkülönböztetési elv magában véve nem lehet irányadó, nem lehet pedig épen a szabálytalanságoknál fogva. Ugyan melyik mód az, melynek segélyével a kosborfélék némely fajának virágzatát meg lehet állapítani, midőn látjuk, hogy a tulajdonképeni fürtös vagy füzéres virágzatban az alsó virágok később nyilnak ki? Avagy a mácsonya fejes virágzatánál az oldalt középen állók fejlődnek ki először? 1) Valóban, ha ehhez hozzá veszszüka már emiitett jelenséget, hogy némely cymás virágzat külső alakra nézve megközelíti a fürtös typus némely alakját, akkor arra a meggyőződésre jutunk, hogy alapos meghatározásnál mindeniket figyelembe kell venni, s a melyre több bizonyítékot tudunk felhozni, az lesz a rendes alak. Az eltérő bélyegek rendetlen képződésnek tulajdonítandók. Ezért tartottam szükségesnek az általános definítióval hosszabban foglalkozni, mert hiszen,, ha ezzel megvagyunk, a virágzat meghatározásánál a legnagyobb nehézséget leküzdöttük. Legjobban be lehet osztani a virágzatalakokat az Eichler által felállított elvek szerint, gyakorlati meghatározásoknál azonban ezek sem elegendők. Mi tehát, midőn sorra veszszük az egyes alakokat, olyan beosztással élünk, mely az előbbiek egyikét sem zárja ki, mert önkénytesen felvett, s a fejlődésfolyamatot nem érinti. A »határolatlan«, »határozatlan«, vagy »centripetál« elnevezéssel illethető virágzatokat _/?Mó',s-eknek, mig a »határolt«, »határozott«, vagy »centrifugál« virágzatokat villaszerű elágazási módjukról, villás-akxxak nevezzük. 2) Ha végig tekintünk a növények összes virágzatalakjain, azt fogjuk tapasztalni, hogy bármennyire különbözzenek is azok egymástól, az imént adott általános vonásokat rajtok mindig felismerhetjük ; a különbséget csak a főtengelynek, vagy a melléktengelyeknek hosszúságban való változása okozza. Innen van továbbá az is, hogy a fürtös és villás virágzatok között külsőleg megegyező alakokat találunk, melyeket azonban a fürtös és villás typusok bélyegei szerint egymástól elkülöníthetünk ') V. ü. Troyliold „Lehrb cl. Bot." 69. 1. J) Magyar növénytanokban az utóbbit bogasnak nevezik, e virágzat egyik alakjának a bogernyönek első szótagjáról. A. villa kifejezésnek én több felvilágosító értelmet tulajdonitok mint a boy szónak, azért czélszerübbnek vélem ezt használni.
