Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1886

37 a mi ezek költészeti faját illeti, itt sem tudtuk a biztosat megállapítani. Plutarchos magyarázata nyomán Homeros azért használ énekeseket a lakomákon, hogy a dal és czitera felvidámítsa a vendégeket, a bor hatását mérsékelje, távol tartsa az erőszakosságot és a czitera összhangzó dallamai őket a józanság korlátai közt tartsák meg.

1 Penelope kérői Odysseus távollétében öröm- és vígságnak engedve át magukat lakmároznak ének és táncz között, mert ez a kettő ékessége a lakomának: {xoXxr} z' épyypxóe tő, zá yáp z' ávoiMjjiaxa 3atxóc,

2 vagy mint másutt: a vendégségnek barátja a pliorminx.

3 A kérőknek csak a cziterára és az énekre van gondjuk.

4 A hírnök szépmtivű cziterát nyújt Phemiosnak, a ki kényszerítve énekelt a kérők mellett, és kellemes olyan énekest hallani, mint ez, ki hangjára az istenekhez hasonló.

5 Azalatt Telemachos és a Mentes alakjába öltözött Athene beszélgetnek. Mentes nem tudja, miféle mulatság vagyon itt.

6 Bár ezeken a helyeken sincs említve a lyrai költészet egy bizonyos faja, mindazonáltal a vendégségen, bizonyára lyrai tárgyú költeményt is énekeltek. Miután Telemachos és Athene kibeszélték magukat, utóbbi eltávozik (819.) és a dicső művész, Homeros ismét az énekre és a kérők gyülekezetére fordítja tekintetét, mely most már nem tánczol, mint előbb, mikor valószínűleg a lyrai dalban gyönyörködött, hanem csendben ül hallgatva,

7 az aoedus pedig a görögök szerencsétlen visszatéréséről énekelt. Ezt az éneket az emeleten meghallotta Penelope, lejött a magas lépcsőkön és könyek között kéri a dicső énekest, a ki sok más gyönyörködtető éneket tud a halandók számára, énekelje az istenek és emberek viselt dolgait, amazok pedig csendben igyák boraikat. Ha az ének ilyen érzelmekre hangolta a hü Penelopét, akkor az nem lehetett az események egyszerű rajza, hanem legalább is lyrai elemekkel kellett vegyítve lennie. Aoypqz, mondja, mely szívét gyötri (xsípsi) s őt magát mérhetetlen fájdalom kínozza. En úgy vagyok meggyőződve, hogy az ilyen epikus és lyrikus elemekkel vegyes ének nem csak Penelopét, kit leginkább megilletett, indította volna meg, hanem, kivéve a kérőket, más hallgatóságot is, % 1 De mus. 43. fej. — U. az. Hom. vita. — 2 Od. 1. 152; 21. 430. — 3 Od. 17. 271. — 4 Od. 1. 159. — 6 Od. 1. 370, 371. V. ö. Verg. Aen. 1. 740—747. — 8 8aíc, eüowrívi}, spavo?; az utóbbi legkevésbé (Od. 1. 225, 226.) — 7 Od. 1. 325—344.