Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1886

28 Nézetünk szerint Linos aligha volt személy, hanem inkább a természet változása, és épen ezen oknál fogva, mivel különböző helyeken, főleg Ázsiában, különböző nevek alatt tisztelték, sőt Aegvptusban Phoeniciában, Cyprusban is feltalálható mythusa:

1 a linosdal a különféle helyek és népek szerint különféle nevek alatt fordul elő. A Linoséhoz hasonló melikus dal az ÍTJXSJAOC, melyről ApolloniosRhodios ezt mondja: xavvó/iat EXSSIVÖV ÍT]XS[J.OV (oöópovxo.

2 Aegyptusban Linost Mavépwc-nak hívták. Mert a Linos halála fölötti gyász az egész földön elterjedt, még a barbároknál is, az aegyptusiaknál (Paus. í), 29, (>.) Linos Manerosnak, az első fegyptusi királynak, egyetlen fia volt. de korai halállal mult ki. Kai áotfr/jv xs xaóxijv xpcóxTjv xai [JIOÓVTJV acpiai yevsoö-ai. ez volt. mondja a történetíró, első és egyetlen daluk. Herodotos ezen dalt threnosnak nevezi, bizonyosan a szomorú történet miatt, melyből kifejlődött: áxollavóvxa d' aőxov avtopov ^pfyvotat. óx' 'AIYOXXÚOV xtjiY^^vat. Mi, kik már ismerjük a tlirenos természetét és a körülményt, midőn énekelték, Herodotosnak ezen szavaiból csakis egy szomorú dalt olvasunk ki az ifjúkor, vagyis a tavasz eltűnte miatt,

3 melyet a nyár megöl, azért természete legközelebb áll a tlirenoshoz. Bármelyik részen legyen is az igazság, nem nagy jelentőségű ránk nézve, liogy ki volt Linos. Homerosból csak az tűnik ki, liogy a linosdalt a régiek nem az istenitiszteletnél énekelték, hanem magánfoglalkozásaik közben. Es ha a paean az isteni tiszteletnek volt része, a tbrenos, liymenaeus és hyporchema inkább a köznapi élet dalai voltak, mig ellenben a linos, a melosköltészet legrégibb faja, a természetből származott, ezzel volt összekötve, az egyházi énekekkel szemben határozottan a profán költészet körébe tartozott. Vannak, mint Köppen, kik elvetve a mythologiai magyarázatot, óxö Xívov helyett óxo yopo^v-t értenek. Ennek azonban ellene szól a későbbi használat. A görög költészet legtöbb fajának virágzása korában is a tragédiában Xivtp5íai és Xivoc. nevezet alatt szintén ezen melikus dalokat értették.

4 Az íoyjxóc szó, mely ezen a helyen előfordul, legtöbb nehézséget okoz. Gaza, a ki alaposabban értette az Ilias szellemét, mint korunk, ezt a helyet a bizonytalan xoia rptov^-val értelmezi: 06x01 dk árfopjJLíövxcC 6[j.oő (odfj xs xai «xoia (piovq» xoic xoaiv £Öpó9'[X(oc xivoó|xevot Yjxoxoóil'oov.

5 Ha szabad bizonytalan dologban véleményemet nyilvánítani, 1 Mint Herodotos beszéli: 2. 79. V. ö. Athén. Deipn. 14, Ö^O.— a Argon. 4. 1302. — 3 Dr. Hóman Ottó: Közi. stb. 63. 1. — 4 Dr. Hóman Ottó: Közi. stb. 62. 1. — Soph. Aias, 627. — 5 Tom.: 3. 321. 1.