Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1885

mely képes a mérget akár a mirigy összeszorítása, akár annak a hosszúsági tengely irányában eszközölt megrövidítése által a mirigyből kiüríteni. Es ez azon tömött izomréteg által történik, mely az egész mirigyet úgy veszi körül, mint a közönséges mirigy-alakoknál az izomhüvely a mirigy fehér, fényes hártyáját. Ezen izomréteg összehúzódása következtében a mirigynek is jelentékenyen össze kell húzódnia. A mirigy megrövidítését pedig azon szegélyt képező izmok eszközlik, melyek a halánték izomból indulnak ki és a kivezető csatorna két ellenkező oldalához illeszkedve a mirigy hosszában ugyancsak a két ellenkező oldalon futnak le és a mirigy vége felé lassankint a mirigyet borító izomrétegbe olvadnak. Ezen izomnyaláb kétségen kivül képes a mirigyet előre a fej felé húzni, mi által a mirigy hosszúsági tengelye tetemesen megrövidül és pedig néha anynyira, hogy a mirigy az űrnek, melyben el van helyezve, alig Vs-adát tölti ki. A mirigy belső berendezése itt is megegyező a többi méregmirigyek alapszerkezetével. A csövek a hosszúsági tengely irányában feküsznek és ezzel csak annyiban képeznek igen kis hegyes szöget, a mennyiben ezt a kivezető csatorna képzése követeli; a csövek ágakká, ezek pedig csatornává egyesülvén a tő kivezető csatorna képzéséhez járulnak. A csövek hosszúságának kifejlődése a csövek elhelyezési viszonyának következménye, mert az igen csekély hegyes szög következtében az egymástól való elkülönülés tovább tart, mint a közönséges mirigyeknél, melyeknél a rövid csövek nagyobb szöget képeznek a mirigy tengelyére és ennek következtében hamarább futnak össze s képezik a kivezető csatornát. A csövek hátra felé vakon végződnek. A csöveket a tulajdonképeni mirigyszövet tölti ki úgy, mint a más alakú méregmirigyeknél, és A. B. Mayer épen ezért helytelennek tartja Bachtold azon állítását, hogy a tulajdonképeni mirigyparenchym itt csak sima nyálkahártyából áll. A finomabb szövetek szerkezetében többé-kevésbbé megkülönböztethető sejtcomplexumokat lehet tatálni. A szem mögött fekvő nyál-mirigyről, melynek kivezető csatornája hátrafelé irányul és a méregmirigy kivezető főcsatornájába szájadzik, később lesz szó. A Causus rhombeatus Wagl. méregmirigyeihez csatlakoznak alakra és szerkezetre nézve a Callophis intestinalis Laur. és Callophis bivirgatus Schlegel Boie (Elaps intestinalis és bivirgatus Wagl.) méregmirigyei, de különböznek némileg elhelyezésre és nagyságra nézve. Említve volt, hogy a Oausus rhombeatus méregmirigyei közvetlenül a bőr alatt, a bordaizmok fölött vannak elhelyezve, a Callophis fajok méregmirigyei a hasüregben, tehát