Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1885

I. A líigyók méregkészüléke. A méregkészülékek legtökéletesebben kifejlett és legcomplicáltabb alakját az állatvilág rendszeresen beosztott sorozatában a Kígyóknál találjuk először. Legtökéletesebbnek mondhatni már csak azon körülménynél fogva is, mert míg bármely más szervnél a nemek és fajok változatai szerint majd egyik, majd másik részletben fejletlenség, hanyatlás tapasztalható: itt a legkülönbözőbb nemeknél és fajoknál a berendezés pontossága a legkisebb részletekben is egyenlően szigorú törvényszerűséggel van megtartva. Eltérések legfölebb a részletek alakjában mutatkoznak. Nem lehet tehát csodálkozni, ha a Kígyóknál a méregkészülék oly morphologiai különbözést képez, hogy e különbözés alapul szolgálhat. az állatok tudományos rendszerében a Kígyóknak két alcsoportba való beosztására t. i. mérges és nem mérges Kígyókra (Venenosa, Innocua.) A méregkészülék élettani czélja: a méreganyag előállítása, elválasztása (secretio) ós ezen elválasztott anyagnak bevitele a zsákmány, illetve ellenség vérébe; mely kettős feladat keresztülvitele magyarázatul szolgálhat a szervkészülék complicáltsága tekintetében és érthetővé teszi a készülék részeinek alaki elkülönülését ; de másrészről alapul szolgálhat az összemüködés czéljából combinált egyes szervek csoportosítására a leírásban. A Kígyók inéregkészülékének leírásában legczélszerűbbnek mutatkozik az összeműködő egyes szerveket két csoportba osztani és pedig az apparatus működése alapján (elválasztás, kiürítés) elválasztási és kivezetési szervekre. A méreganyag elválasztása egyetlen szervben, a méregmirigyekben történik, ellenben a kivezetés több külön szervre van elosztva, ezek: a mirigy kivezető-csatornája, a méregfogak, és mint segítő szervek közreműködnek még a halántékizom, a felső állcsont, az állközti csont, a négyszögcsont stb. 1*