Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1885

24 — sárgásra fest, sem az ibolyaszörp színét nem változtatja meg azon kivül, hogy a folyadék kissé sárgás lesz, ha sok méreg keveredik közé; azonban Fontana maga árulja el tévedését, midőn azt mondja, hogy kissé sárgás színű lesz, tehát már színét változtatja, a mi pedig a méreg savtermészetének a következménye. Fontana elmondja továbbá, hogy a vipera-méreg sem sav, sem alj, sem só, és hozzá teszi: ha a méreg még cseppfolyós, többékevésbbé jól egyesül savakkal, szárítva azonban a legerősebb savak által is csak tökéletlenül és lassan oldódik: alkalik, valódi olajok nem képesek feloldani; fehérje (albumin) sem lehet, mert forró vizben azonnal teljesen feloldódik, még akkor is, ha szárított állapotban volt. A szárított méreg a tűzben nem olvad, izzó szénen felduzzad és csak akkor ég él, ha már szénné változott. Ize alig észrevehető és hasonlít a fris állati zsír izéhez, megkóstolva sem égető vagy maró fájdalmat, sem daganatot nem hagy maga után. Némely kígyó mérge a szájban oly érzést idéz elő, mintha az ember valami ősszehúzót élvezett volna, ez az érzés aztán huzamosabb ideig megmarad.* Fris állapotban a Vipera mérge kissé ragadós, megszárítva áttetsző, sárgás, hasonlít a gyantához és oly ragadós, mint a szurok. A megölt vipera fogaiban benmaradt méreg éveken keresztül megtartja színét, átlátszóságát, ily állapotban langyos vízzel, melyben hígítható, kimosva és a vérrel közvetlen érintkezésbe hozva még mindig lehet halálthozó. Szárított állapotban igen sokáig (10 hónapon túl) eltartható és még mindig igen veszélyes lehet. Az élő kígyóban a méreg mindig cseppfolyós, még a téli zsibbadt állapotban is; Lenz megfigyelése és tapasztalata szerint a kigyók mérge, akkor sem volt eürű vagy merev, hanem ép oly folyékony, mint nyáron, a mikor téli szállásukat elhagyták. Egy-egy méregmirigy csak igen csekély mennyiséget választ el ezen életölő anyagból; egy 6' hosszú, egészséges csörgőkígyó összes méregkészlete egyik-egyik méregmirigyben legfölebb 4 -6 csepp, de egy cseppnek igen csekély része elégséges arra, hogy néhány perez alatt még egy nagyobb emlős állatnak is megváltoztassa a vérét és kioltsa életét; a Viperák mérgéből egy cseppnek tizedrésze megöli a kisebb állatokat. A méregmennyiség azonban növekedik, ha az állat sokáig nem harap * Fontana állítása szerint kutyája igen szívesen nyalta fol a Vipera mérgét.