Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1885

— 22 — átvitetik a felső állcsontra. A száj bezárása után megszűnik a nyomás és valamennyi mozgatható csont előbbi helyzetébe tér vissza. A száj kinyitása, a marás ós a száj bezárása pillanat műve. Ha a kigyó hirtelen ellenségre bukkan, bámulatos gyorsasággal fölnyitja a száját és, ha a kellő közelség megvan, villámgyorsan feléje kap, a megtörtént marás után ismét gyorsan visszahelyezi a méregfogait és ugyanolyan gyorsasággal bezárja a száját. Azon kérdést illetőleg, hogy képes-e a kigyó csak az egyik oldalon levő méregfogával marni, mialatt a másik oldalon levő visszafektetve nyugalomban marad, nincs más adatom, mint a Lenzó, ki állítását azzal indokolja, hogy a jobb oldal felső áll- és szájpadcsontjai a baloldal ugyanezen csontjaitól teljesen függetlenek, tehát lehetséges. S ezen állítását a maga kísérleteivel igyekszik beigazolni. „Ezt igen jól lehet tapasztalni" — úgymond — „ha a kigyót megragadjuk nyakánál fogva, mire ez rendesen fölnyitja a száját és tárgyat keres, amit megmarhasson; ha most valamelyik oldalról közelébe tartunk valamit, azon oldalon fölegyenesíti a méregfogait." Ezután elmondja, hogy gyakran találhatni keresztes viperáktól ejtett sebeket, melyek csak egy szúrástól erednek, és természetesnek találja, hogy ilyenkor a veszély is csak félakkora, mintha a kigyó mind a két oldalon levő fogait használta volna. Ugyancsak Lenz állítja azt is, hogy a kigyó képes méregfogait oldalvást mozgatni, de csak kifelé, mert a száj középvonala felé nem képes. S ezen állítását a következő kísérlettel támogatja. „A nyakánál fogva erősen tartott keresztes vipera szakadatlanul emeli és sülyeszti méregfogait, s mindig csak azon oldalon emeli harapásra, a merre fejét fordítja, hogy az ót fogva tartó kezet megmarhassa. Ha drótbótocskát tolunk a száj közepébe (a két szájpadcsont közé), akkor is felegyenesíti a méregfogait, de a botocskát fogaival nem érintheti, mert azokat csak kifelé képes mozgatni, befelé nem." C.) A méreg. A kigyó méregmirigyeinek váladéka, a méreg, tulajdonkópen nem egyéb, mint nyál, ezért mondja Okén :* ,, . . . annyi bizonyos, hogy a kigyó mérge semmi más, mint nyál, és hogy min* Allgemeiue Naturgeschichte.