Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1885

— 19 — veszi körül; ezen réteg majdnem olyannak látszik mintha homogén volna, és pedig azon oknál fogva, mivel benne csak kívülről és igen csekély számmal fordulnak elő csatornácskák. Hogy ezen zománcz-réteg nemcsak a fog külső felületét borítja, hanem a méregcsatorna belvilágát is határolja, azt a méregcsatorna fejlődése és képződése elég világosan mutatja. Mert az által, hogy a csatorna kifejlődhetésének alapját képező barázda szélei egymás ellenében kiemelkednek és kívülről befelé görbülve képezik a csatornát, a felületen levő zománcz a méregcsatorna falazatának belső rétegévé válik. A méregcsatorna fejlődéséből világosan látható, hogy annak falazatát is zomácz-kéreg borítja; helytelen tehát azon vélemény, melynek pedig nem egy zoologus hódolt, hogy a zománcz-kéreg csak a fogak külső felületét és a méregcsatorna nyílásának széleit borítja. Azon eset, hogy a kifejlődött zománczkéreg a méregcsatorna kiképződése után ismét eltűnnék, mondjuk visszafejlődnék, mint semmi által sem igazolható föltevés, teljesen ki van zárva. A foghegy sárgás színezete ép úgy megvan itt is, mint az át nem fúrt (tömör) fogaknál és a fogállomány legkülső határát képező gyenge, homogén cuticula. A méregfogak fejl.ödése. Általában a fogak képződését illetőleg már a régibb zoologusok előtt is ismeretes volt, hogy minden egyes fog kis tömlőcs'cében, vagy tokocskában fejlődik ki, melyet találóan a tojáshoz hasonlítottak, és hogy ezen tok, vagy „tojás" egy nyelecske által a szájür nyálkahártyájával mozgó összefüggésben van. Ezen ismeretek képezték az alapot, melyen haladva az újabb tudomány képes volt positiv adatok nyomán a fogak fejlődés-menetét megállapítani. A méregfogak fejlődésének menete kezdetben teljesen megegyezik a tömörfogakéval, eltérés csak akkor áll be, midőn a válú, illetve csatorna képzésére szolgáló barázda a fog felületén már létrejött. A méregfogak ép úgy, mint a tömör fogak, a felbőr képződményei. A fejlődés megindulásának első eredménye a fogszemölcs kiképződése. A fogszemölcs hozza aztán létre a szövetek oszlása által az egész fogat; e szerint a fogszemölcs mintegy embryoját képezi a fognak. A fogszemölcsök a foggödrök alján feküsznek ellapítva, majdnem vízszintesed egymás mellett, mint a. pikkelyek. A hámszövet (epithelium) azon része, mely a szemölcs csúcsát fedi, két lapszövetre különül el :* egy világosabb felső és egy hengeres elemekből álló alsó szövetre. A felső szövet rétegei oly * Dr. F. Leydig J. m. 2*