Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1885

— 13 — lesz, a méregcsatorna tengelye a fog méregcsatornájának tengelyével egy vonalba jut s a foghüvely a méreg szabad kifolyását lehetővé teszi. b) A méregfogak. / * Élettani Jeladat A mirigyekben elválasztott anyag, a méreg, a kiürítő izmok működése és a kivezető csatornák által azon kemény, szilárd állományú szervekbe jut, melyeknek élettani feladata, hogy azt az áldozat vérével közvetlen érintkezésbe hozzák ; ezen czél elérése tekintetéből a méregkészüléknek oly szervvel kell összeköttetésben állania, mely képes legyen a felbőrt átszakítva az izomzat közé hatolni és a magával hozott folyékony anyagot a sebbe üríteni. Ezen élettani czél elérésére szolgálnak a méregfogak, melyek berendezés-, alak-, szerkezet-, nagyság-, szám-, elhelyezésre nézve különféle változatokban fordulhatnak elő, de kifejlődés, állomány, czél tekintetében teljesen egyezők. A méreg fogak nemei. A tömör, horgas nem méreg fogakon kívül, melyek a Kígyóknál csak a zsákmány erős megragadására szolgálnak, előfordulnak még csatornás és barázdás (válús méreg-) fogak és úgy nevezett tartalékfogak (Ersatzzahne.) Csatornásoknak nevezzük azokat, melyeknél a méreg elvezetése a fog hosszúsági tengelyének irányában, a fog belsejében végig futó nyíláson eszközöltetik, barázdásoknak pedig azokat, melyeknél az elvezetést a fog felületén szintén a hosszűsági tengely irányában futó mélyedés eszközli. Tulajdonképen csak e két kifejlett alakját lehet a méregfogaknak megkülönböztetni, mert csak ezek jutnak teljes fejlődöttségre és nyernek működési képességet. A harmadik alak, az ügynevezett tartalék-fogak, ki nem fejlett alakok, melyeknek az a rendeltetésük, hogy a csatornás és barázdás méregfogakat, ha azok bármi okból kiesnek, pótolhassák. Lenz ezen élettani czélt csak a fogváltás esetében tartja megengedhetőnek. A tartalékfogak nem mind egyenlő hosszűságűak; az a legnagyobb és legfejlettebb, mely a méregfogakhoz legközelebb áll, ez egyszersmind a legkeményebb, a mi ismét csak a fejlődés előrehaladottabb stadiuma mellett bizonyít; a legtávoliabbak a legfejletlenebbek és még egészen lágyak. A méregfoghoz legközelebb álló tartalékfog néha csaknem akkora és éppen oly kifejlett, mint emez. „Meg kell jegyeznem," irja H. 0. Lenz, „hogy többször találtam viperákat, melyeknek vagy egy tartalékfoguk sem volt, vagy csak igen kicsinyek, tökéletlenek, de ezért nem kételkedem a fölött, hogy ilyenek, ha szükséges.