Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1885

— 10 — ladékát. Mielőtt azonban kiszélesednék a fog vége körül, hogy ahhoz tapadjon, előbb golyó-alakú kiöblösödést képez.* Az egész mirigyet azon fehér, fénylő hártya borítja, melyet valamennyi méregmirigynél találhatni s mely annyira jellemző a méregmirigyekre. E fölött pedig azon harántcsikú izomhüvely terül el, melyről már a Causus rhombeatus méregmirigyeinél volt szó; ezen izomhüvely nincsen szorosan összenőve, a mint látszik, a fénylő hártyával, mert attól könnyen elválasztható. A harántcsikú izomhüvelyt alkotó izomrostok hosszúsági tengelyei párhuzamosan haladnak a mirigyek hosszúsági tengelyeivel, minek az a természetes következménye van, hogy az izomrostok összehúzódása következtében a mirigy szerfölött megrövidülhet, mely körülménynyel valószínűleg a méregváladék kiürítése áll összefüggésben. Azonban a kiürítés czéljának megfelelőbb azon nézet, hogy az összehúzódás az egész felületen nem egyszerre, hanem gyürüzetesen. a mirigy végétől ennek felületén előre haladó hullám alakjában történik ahhoz hasonlólag, midőn folyadékkal telt rugalmas cső fölött szűkebb gvürút húzunk végig, mely a folyadékot maga előtt tolja. A kiürítés itt az akarat uralma alatt áll, mit az izomhüvely harántcsikolása eléggé igazol. Más méregmirigyeknél, melyeknek működése a halántékizmok hatalma alatt van. a száj minden fölnyitásánál létrejöhető önkénytelen méregkiürítést csak a méregfogaknak fekvő helyzete akadályozza meg, mi által a méregkivezető csatorna el van zárva. Hogy melyik ideg látja el magát a mirigyet és a körülvevő izomhüvelyt idegszálakkal, még eddig nem ismeretes. A. B. Mayer talált ugyan velőtartalmú idegrostokat, de végződéseiket fölfödözni nem tudta. Az egész mirigy-test sima felületű, mivel az izomhüvely vastagsága mindenütt egyenlő és a mirigyszövetbe sehol sincs beágyazva s csak magával a mirigyet takaró hártyával függ össze. A mint kezd lassankint a mirigy a kivezető csatorna felé összeszűkülni, azon arányban az izomhüvely is vékonyodik, mig végre a kivezető csatorna fölött lassankint eltűnik. A méregmirigy kivezető csatornájába szájadzik hátrafelé irányult csatornája egy a felső állcsont hosszában húzódó nyálmirigy szerkezetű nagy mirigynek: ezen nyálmirigynek élettani jelentősége még eddig kiderítve nincs. — A Callophis- fajok mirigyeinél is a kivezető csatorna, mielőtt a fog végéhez tapadna, a már említett golyószerű kiöblösödést hozza létre. * Ezen kiöblöspdés nem minden mérges kígyónál vau meg, hanem csak azoknál. melyeknek méregmirigyei nagyobbak.