Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1884

Vázlatok a magyar nyelvészet köréből. A magyar nyelv eradetének kérdése Hunfalvy Pálig. (iramniatici certant et aJLno sub imlice lis ost. Horatius, Ad Pisones, 78. A magyar nemzői a nagy népvándorlás ulolsó raja, mely kelet felől jőve, immár ezer éves birodalmat alapított! Azon idő­ben, a IX. század vége felé, Közép-Európa már elfogadván a keresztény hitet, az előbbi századok duló harczait áldásos béke kezdte fölváltani. A magyarok újra felélesztették a nagy népván­dorlás iszonyatösságait. Európa rémülettel tekintett a jövevény népre, mely páratlan hárczos vala, és sem szokásaiban, sem vallásában, sem nyelvében nem mutatott rokon vonásokat a többi európai népekkel. Rejtvény volt a magyar nemzet Európa előtt, s az maradi sok századon át. E kérdések: honnan jöttek is kik rokonaik? kezdettől foglalkoztatták Európa tudósait. A feleletet csak az újkor adhatta meg. de az sem kétségtelen bizonyossággal. Maga a magyar nemzet mindig meg volt győződve arról, hogy éjszakkeletröl jött. s talán arról is, hogy a hírneves hűn nemzetnek egyenes utóda. Ki ne szeretné, hogy ha nagynevű, ősei vannak? A németek nem büszkélkednek-e Arminiusszal, az oláhok pedig a rómaiaktól való származással ? A magyar nemzet is a vitéz hunokat szereti őseiül vagy testvéreiül tekinteni. Ámde e hiedelem mellett, csak gyarló bizonyítékok szólnak. He akarták bizonyítani, hogy a hunok ugyanazt a nyelvet beszéllték, melyet a magyarok beszéllnek, és erősségül két szót hoztak fel: vár és vadon. Úgyde a hunok nyelvén vár nen) várat (burg), hanem folyamágat jeleni ; a vadon szó pedig egy­magában ugyan keveset bizonyít.') A német és magyar nyelv­bep több hasonló ősrégi szó van; de azért ki mondja e nyelveket egymáshoz hasonlóknak?') ') L. Hunjain) Pál, Magyarország Etbnographiája, 116. I. ') V. 8. Wilhchu Thr.mxm, í'ber den Einflnss iíer gernianisclien Spraclic: anf clio finniseli-íappisrlien, 2. 1. - Ilyen szók: név, finn niiiie, ném. Name; víz, lii.n Vpsi, ném. Wasscr, ószl. voda, latin n(n)dá. — V. ö. Alilqnist, Uc vcsttinska HprSkcna knlturord, 224. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents