Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1884

— 27 — az időben az ugor rokonságot, mig manap a magyarokat túlnyomókig törököknek mondja.*") Hunfalvy »A vogul föld és nép< czimii művében föltárt nézeteket mindvégig vallja. Maga mondja 1883-ban: »A mai tudományom és tapasztalásom abba a melyék-fonálba, melyet ] 864-ben fölhúztam, több bél-fonalat tud ugyan szőni: de az egész szövetnek nagysága, széle-hossza nem változik meg, csak himei láthatóbbakká lesznek.«') Az az »több bél-fonál* különösen másik nagy müvében, «Magyarország Ethnographiájá«-ban tűnik föl. »A magyar nyelv tanúsága a magyar nemzet ős történeteire nézve amondja ott Hunfalvy, »hogy a magyar nemzet a finn-ugorok közösségéből származott, hogy az ugorokkal együtt elvált a tulajdonképeni finnektől s az ugorság déliebb tartományán folytatá képződéseit, leginkább még mint halászó, vadászó nép, de már ekkor elfogadván a tizedes számrendszert;'-) hogy ezután a török-nyelvű népekkel jutott érintkezésbe, a melyektől a marhatartást és földművelést legalább részben eltanulta, de mig ezt teszi vala, tömörebb nemzetté is vált, a törzsek országos ügyeit közös főhatóságok kezeire bizván. hogy eképen szilárdniva s a (török) kabarok (előbb kazarokat mondott) törzsével is szaporodva jutott Magyarés Erdélyországba, melyet inkább csak elfoglalt mintsem meghódítod, mert a bomladozó morvái fejedelemségen kívül nem vala semmi hatalom, melytől az országot el kellett volna hódítania; hogy végre itt a volt szlovének is velők egyesültek, s hogy ezen egyesülés által jutott tömérdek szlovén szó a magyar nyelvbe. — Ez a nyelv, elfogadván a török hatást és szlovén hatást, csak subslanlivumokkal. az az a dolgok neveivel gazdagodott meg (egy-két török igeszónak a kivételével); a nyelvnek szelleme, mely leginkább az igeszókban lélekszik, változatlanul maradt meg. S a nyelv, a mennyire el van terjedve, minden nyelvjárásban ugyan azon török és szlovén szókat használja, tehát mindenütt tökéletesen azonos.") Ugyan e nagy művében fejtegeti Hunfalvy a magyaroké mellett a hunok és az avarok ugor-vérüsrgét (miről külö.nben már előbb is szólt). Meg kell ugyanis jegyeznünk, hogy a nyelvnek azonossága nem tételezi löl okvetlenül a faj azonosságát. »A fajok és a nyelvek osztályozásának« — mondja a híres Műller '") Vámbéri/, A magyarok eredete és a finn-ugor nyelvészet. II. 8. 1. Hunfalvy, Ugor, vagy török eredetü-e a magyar nemzet? 3'J. 1. ") Előbb a magyarok a hetes szkmreuduzert követték számlálásukban, s innen van, hogy csak hetit/ hasonlók a rokon nyelvek ssámnevei. (De vogul nyalahi—uyolez, osztják killien=kilencz). ") Emiitett mü, 275. 1.