Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1884

A magyar nemzeí uxombm nem egyedül álló töredéke egy elenyészett nagy népesaládnak; ha édes testvérei nincsenek is, vannak közelebbi és távolabbi rokonai, kiket kezdetből fogva szintén éjszakkeleten és keleten kerestek. Eleinte kósza hírként emlegették, hogy a juharok nyelve azonos a magyarokéval, mit Herbersteín is megemlít. Az első. aki határozottan kimondotta, hogy a magyar nyelv a iinnel ro: kon: Komemfaj Amos, a híres nevelő volt (1592—1671), ki éjszakon a svédeknél jártában megismerkedhetett a lapp és finn nyelvvel, nálunk Sárospatakon való időzése alatt pedig a magyarral.:'

l

J) Trőster János, erdélyi szász ember (1666) pedig már szóhasonlifásokat is tesz a két nyelv között.'

2") Rudbek Oláf, svéd tudós (1717) mintegy 100 magyar szót hasonlított össze, ugyanannyi Iinnel, és ezek közölt mintegy 50 oly hasonlítás

1 is vari,., melyejt rnanap is helyesnek tartanak.") Magyarországon, kívül ez időlájt a magyar és finn nyelv hasonlóságát már biztosra, vették. Nálunk e nézetek nem részesültek figyelemben. A középkorban a zsidó nyelvet tartották a legtökéletesebbnek,. s minden nemzet saját nyelvét a Szent-íráséval igyekezett rokonságba hozni. Ezen irány nálunk is sokáig járta. Kezdve első nyelvtanirónkon. Erdőst Jánoson, (1530) ki külömben büszkén állítja a magyar nyelvről: »est enim regulatissima. ut vocant, non minus, quam ima ex primari.is illis. bebraea. graeca et latina.« Komáromi Csipkés György (1655) Félvilágosit bennünket arról, honnan vették az érveket a magyar nyelvnek a zsidóval való rokonsága mellett: 1) ex scrihendi rntione, mert a régi hún-székely magyar írás keletiesen jobbról balra Íratott volna, mint a zsidó; 2) ex loquendi ratione, hasonló szókból és a ragok elhelyezéséből. Érdekes és a korra nagyon jellemző Geleji Katona István (1645) véleménye a nyelvek eredetéről. Felveti a kérdést: mint őgyeledtek a nyelvek?* s felelete: a nyelv isteni munka, egy perez műve. A nyelvek között a zsidó: eredeti, isteni származású, szent; a mennyei boldogságban is ezen fognak beszéllni; minden nyelv a zsidótól származik, annál gyarlóbb és korcsabb. — A kor szófejtései hibás alapnak, módszertelenekés fölszínesek voltak; de ezt senki sem vette észre.") Divott ezen korban a görög és latin nyelvekkel való összehasonlitgatás is. A zsidó és görög nyelvvel való rokonitás elfaj"') Din ungarische Sprachwissenschaft, von l'mil fhm/ahry. In „Litterarische Berichte ans Ungarn;" J. köt. 80. 1. ") Munkácsi Bernát, Az ugor összehasonlító nyelvé,szét ós Budenz szótára Magyar Nvelvör, XI, 24'J. I. ") U. az, 25!J. 1. l

5) Francittcnn Tolt!;/, Corpns Grammaticorum Linguae Hungarieae Veteruni, 75. és 341. J. — Imre Sándor, Geleji Katona István í'öleg mint nyelvész, 45. 1,